A testület szerint sérti a jogbiztonság, illetve a visszamenőleges hatályú szabályozás tilalmának alkotmányos elvét az a tavaly elfogadott rendelkezés, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjaknak az országos nettó átlagbért meghaladó részére 15, míg az országos bruttó átlagbért is meghaladó részére 20 százalékos adót vetnek ki.
Az alkotmánybíróság szerint a rendelkezés olyan változó paraméterektől teszi függővé a nyugdíjjogosultság mértékét, amelyeket évente újra kell számolni az átlagbérek függvényében.
Az alkotmánybírósági döntés nyomán az adótörvénykönyv 101-es cikkének csak azon rendelkezése marad érvényben, amelynek értelmében a nyugdíjaknak a 2000 lejt (166 760 forint) meghaladó részét 10 százalékos jövedelemadóval terhelik, függetlenül attól, hogy járulékalapú, vagy állami költségvetésből fedezett járandóságról van-e szó.
Az alkotmánybíróság egy korábbi, 2023 nyarán hozott döntésében már leszögezte, hogy elvileg megadóztatható ugyan a különnyugdíjaknak azon része, amely nem a járulékbefizetésen alapul (vagyis amit az állami költségvetésből fedeznek), de az adó nem lehet "büntető" jellegű, és egységesnek kell lennie valamennyi speciális nyugdíj esetében.
Romániában az eleve korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök, hírszerzők, bírák és ügyészek részesülnek olyan kiemelt járandóságban, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.
Románia évi mintegy 13 milliárd lejt fordít a speciális nyugdíjakra
. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat.
Romániában a héten véget érő parlamenti ciklus politikai csatározásainak egyik központi témája volt a nyugdíjreform, és - a nyilatkozatok szintjén - minden politikai párt egyetértett azzal, hogy minden társadalmi rétegnek a befizetett nyugdíjjárulékkal arányos öregkori járandóságban kell részesülnie, a "kiváltságosok luxusnyugdíjait" különadóval kell terhelni.
Mivel azonban szerzett jogról van szó, a látszólagos politikai összhang ellenére a román törvényhozóknak még egyszer sem sikerült olyan törvényt hozniuk saját, és más "speciális" társadalmi rétegek (köztük a bírák és ügyészek) különnyugdíjának lefaragásáról, amely kiállta volna az alkotmányossági kontrollt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
