Villámgyorsan eldőlhet, hogy mennyiben változik az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országbeli dolgozók foglalkoztatása Magyarországon. Tegnap a 444 írt arról, hogy a kormány gyakorlatilag bezárhatja a vendégmunkások előtt az országot. A Portfolio úgy tudja, a minősített munkaerő-kölcsönzők és a tervezetről értesülő nagyvállalatok gőzerővel próbálnak érvelni a külföldi dolgozók behozatala mellett, mert a gyártószektorok összezuhanásától, befektetői kivonulásoktól, és gazdasági visszaeséstől tartanak, ha túlságosan szigorú döntés születik. Az általunk megkeresett munkaerő-kölcsönzéssel- és közvetítéssel foglalkozó cégvezetők megerősítették, ők is tudnak arról, hogy van olyan forgatókönyv, amely szerint akár már januártól teljes tiltás jöhetne, ezt az elképzelést mindenképpen szeretnék puhítani. Hamarosan kiderül, hogy sikerrel jártak-e, de a lobbi könnyen lehet, hogy megkésett: a kormány ugyanis a mai kormányülésen már tárgyalta a kérdést.
A harmadik országbeli dolgozók behozatalának teljes tiltása szembe menne azzal, ami minden versenyképes gazdaságnak a sajátja
– mondta el megkeresésünkre Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. A piac egyébként önszabályozó volt. A recesszió közeli állapot miatt alig jött be az elmúlt hónapokban új külföldi dolgozó az országba, tette hozzá. A hazai gazdasági visszaesés miatt az egy évvel ezelőtti felfutáshoz képest negyedére esett vissza az érdeklődés a külföldi dolgozók iránt. Ha találnak magyar munkavállalót a cégek, egyébként sem kérnek külföldit. "Több cég dőlt be az elmúlt időszakban, mint amennyi új alakult."
Sokszor nem találtak vállalkozások megfelelő munkaerőt bizonyos ágazatokban, vagy pedig nem tudták kitermelni a bérigényeket - hangsúlyozta.
Azt gondolom, hogy az unión kívüli dolgozók behozatalának teljes tiltása egy ahhoz hasonló munkaerőpiaci helyzetet teremtene, mint amilyennel az Egyesült Királyság szembesült a Brexitet követően
– mondta Nógrádi.
"Bajban lenne az ország nélkülük, hiszen olyan pozíciókban dolgoznak jellemzően, amelyre nincs magyar munkavállaló. Alapvetően ez gazdasági, és nem politikai kérdés. A vendéglátásban például nagyon nehéz új embert találni. Azokra a munkahelyekre sem jelentkeznek magyarok, ahol túl meleg vagy túl hideg van, állandó munkaerőhiányos terület. Például 0 fokban nem sok embernek van kedve biciklizni futárként, de nyáron a fóliasátrak, üvegházak alatt dolgozni, vagy kohókban, esetleg gumigyárakban munkát vállalni sem túl népszerű idehaza" – sorolta a problémás szektorokat Nógrádi József.
Ugyanúgy problémás a magyar munkavállalóknál a hétvége vagy éppen az éjszakai műszak, az ünnepnapokra sem igazán találni már munkavállalót. A külföldi dolgozók szakértők szerint a szükséges balanszot jelentik a magyar gazdaság munkaerőpiaci igényeire.
Több szervezet és cég, számításokkal, adatokkal igyekszik informálni arról a kormányt, hogy külföldiek nélkül egész szektorok lehetetlenülhetnek el
– mondta el a Portfolio megkeresésére Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók szekciójának elnöke.
Jelenleg 20-22 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül. "Lobbizunk mi is azért, hogy legalább a filippínók behozatalát ne tiltsák meg január 1-től, mert ők a cégek többségének nagyon beváltak. Keresztények, jól beszélnek angolul, gyorsan tanulnak, és nem váltanak gyorsan országot és munkahelyet. A Fülöp-szigeteki kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy a külföldön dolgozó állampolgárai a tartózkodási engedélyük időtartama alatt a fogadó állam munkajogi és idegenrendészeti szabályait betartva dolgozzanak. Ennek támogatására idén ősszel Budapesten is megnyitották a munkaügyi irodájukat" – részletezte Mihályi Magdolna.
"Ezen túl több, nagylétszámú Fülöp-szigeteki munkavállalót alkalmazó minősített HR szolgáltató és kiemelt foglalkoztató részvételével 2024. novemberben megalakult az a szervezet, amelynek célja, hogy az érintett munkavállalók a törvényes itt tartózkodásuk alatt stabil munkaerőbázist jelentsenek a magyarországi vállalatoknak" – mondta Mihályi Magdolna.
Az a terv, hogy januártól vagy júliustól csak ukrán, szerb és grúz dolgozókat lehessen behozni, nem tűnik elegendőnek a magyar munkaerőhiány kompenzálására
– vélekedett.
Pár nappal ezelőtt az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetet kiadott egy felmérést, mely szerint 2024-ben a hazai vállalkozások 2,5 százaléka foglalkoztatott külföldi állampolgárságú munkavállalót, 2025-re vonatkozóan pedig 2,4 százalékuk tervezte ezt. A külföldi állampolgárok foglalkoztatása leginkább a közép- és nagyvállalatokra jellemző, előbbiek 24 százaléka, utóbbiaknak pedig 51 százaléka alkalmaz külföldieket. A külföldieket foglalkoztató cégek fele szomszédos országok állampolgárait alkalmazza, de harmaduknál dolgoznak egyéb európai országok állampolgárai, 26 százalékuk pedig Ázsiából érkező munkavállalókat foglalkoztat.
Bezárhatnak a külföldi cégek, elvihetik a befektetéseket és a gyártást más országba
– adott egy másik megvilágítást a döntés esetleges hatásainak Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. "Vagy végezhetnek olyan számításokat, hogy elegendő munkavállaló híján teljes automatizálást és robotizációt hajtanak végre, és előrébb hozzák azokat a fejlesztéseket, amelyeket csak évek múlva léptek volna meg. Egyik sem jó a magyar munkavállalóknak sem, mert mindkét esetben elküldik őket, és akkor tényleg megugorhat a munkanélküliség" – mondta.
Megjegyezte azt is, hogy a 4,7 milliós magyar foglalkoztatotti létszám mellett a 100-120 ezer közötti külföldi munkavállaló nem is túl sok, és valószínűleg sokkal többet egy felpörgő gazdaság sem igényelne, de hiányuk már gátja lenne egy gazdasági növekedésnek – hangsúlyozta.
A történelem során mindig is voltak hazánkban külföldi munkavállalók, ez nem új keletű. Van olyan EU-s ország, ahol 10 százalék feletti a külföldi dolgozók aránya
– fogalmazott Nógrádi József.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
