Most javasolt bárki kamatcsökkentést?
A mostani ülésen a Monetáris Tanács nagy többséggel szavazott az alapkamat 6,5%-on tartása mellett. Egy tanácstag szavazott a 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett.
Milyen EU-s forrásbeáramlással kalkulál a jegybank?
Az EU-s források tekintetében a jegybank is folyamatosan követi a fejleményeket, hogy mekkora forrásbeáramlás, vagy adott esetben forrásvesztés történhet meg.
Magyarország a következő években egy körülbelül 3-4 milliárd eurós forrásbeáramlással számolhat, aminek a hatásai érezhetőek a reálgazdasági oldalon is.
Mekkora inflációt okozhatnak a jövő évi béremelések?
Ez a kérdés aktívan alakítja a mai párbeszédet, de a folyamat megértéséhez egyet hátra kell lépni.
A képzett munkaerő iránt egyre élesebb verseny folyik aki nem képes a béreket emelni az elveszíti a munkaerejét.
Emiatt Magyarországnak egy bérfelzárkózásra van szükség. Ez helyes felismerés.
Az inflációs hatás több tényező függvénye. Az elmúlt időszakban volt egy komoly profitinflációs időszaka, emiatt a vállalati profitok széles kőrben megemelkedtek. Egy ilyen állapotba érkezik meg a béremelkedés.
A bérhányad nálunk 51% (EU-n belül harmadik legalacsonyabb érték), az EU-s átlag 60-62%. Így a jövő évi béremelkedés az inflációs képet nem változtatja meg, nem ez lesz a legfontosabb elem.
Középtávon kérdés, hogy mennyire lesz képes a termelékenység javulása lekövetni ezt.
Miért nem szigorított szeptember óta a jegybank?
Az inflációs kilátásokat övező kockázatok tekintetében sokat változott a világ szeptemberhez képest. Más lett a feltörekvőpiaci hangulat, és nagy kérdés, hogy a geopolitikai és kereskedelempolitikai kilátások alakulása érdekes lehet az inflációs kilátások szempontjából.
Ezek viszont a következő év első negyedévében konkretizálódhatnak. A jegybank feladata, hogy az inflációs kilátások tartós elmozdulására reagáljon.
Szeptemberhez képest annyit szigorodott a monetáris politika, hogy míg akkor a várakozásokban benne volt az idei évre egy kamatcsökkentés, ez végül nem történt meg.
Varga Mihály parlamenti meghallgatásáról érkezik kérdés
Nem szeretné Varga Mihály meghallgatását részleteiben értékelni, de Varga Mihály is a stabilitás és az inflációs cél fenntartása mellett köteleződött el, amelyek egybevágnak a mai ülés üzeneteivel is.
A kamatok fenntartása pedig huzamosabb ideig fennmaradhat. Azt, hogy milyen ideig kell fenntartani, azt a bejövő információk határozzák meg.
A növekedési faktorok akkor tudnak érvényesülni, ha a tartósan alacsony inflációs pályára állunk.
Virág Barnabás semmilyen módon sem kívánja a személyes jövőjét kommentálni, 2026-ig tart a mandátuma. Addig legjobb tudása szerint végzi a munkáját továbbra is.
Monetáris politikai kilátások
Januárban emelkedhet az infláció, de ezután folytatódik a dezinflációs trend. A jövő év nagyobb részében az infláció a toleranciasávon belül alakul.
A jövő évi növekedés erős és egyre szélesebb alapokon nyugszik.
A globális befektetői hangulat viszont továbbra is változékony, kevésbé támogatja a feltörekvő piacokat. Ráadásul a geopolitikai feszültségekben sem látszik egyelőre megoldás.
A fentiek miatt a pénzügyi stabilitás megőrzése kiemelten fontos továbbra is. A jegybank a stabilitásorientált megközelítés mellett a 6,5%-os alapkamat fenntartása mellett szavazott.
Egyensúlyi mutatóink javulnak az MNB megítélése szerint
A folyó fizetési mérleg továbbra is jelentős többletben van, így idén 2% fölötti lehet a többlet GDP-arányosan.
A fundamentális tényezőink általános javultak:
- A folyó fizetési mérleg egyenlege feltörekvőpiaci összevetésben tartósan magas
- A költségvetés elsődleges egyenlege egyensúly közelében alakul.
- A feltörekvő piacokkal szemben hazánkban érdemben csökken a GDP-arányos államadósság az előrejelzési időhorizonton
- A magyar gazdasági növekedés fellendülése élmezőnyben lehet a feltörekvő piacok körül.
- A jövő év nagy részében a célsávon belül alakulhat az infláció.
A jövő évi növekedés alapjai erősek
A reálbérek nagyjából 5% körül nőhetnek jövőre, miközben a családi adókedvezmény a kétszeresére növekszik.
A háztartási hitelek jövőre 13,5-15%-kal nőhetnek, a vállalati hitelek pedig 8,3-9,7%-kal bővülhetnek.
Az építőipari szerződésállomány idén októberben közel 32%-kal nőtt éves alapon. Ezek realizálása jövőre az építőipar teljesítményét pozitív tartományba lendítheti.
A feldolgozóiparban az akkumulátorgyártás májusban érte el a mélypontját. Ehhez képest már októberben több, mint 10%-kal volt magasabb a volumen. Az autó és akkumulátoripari beruházások jövőre 0,6 százalékponttal növelheti a jövő évi GDP-t.
A GDP részletes lefutása:
Reálbérekről
A jelenlegi bértárgyalások és az inflációs pálya alapján 4-4,5%-os reálbérnövekedés valósulhat meg.
Nem szabad túl korai győzelmet hirdetni az infláció fölött
Íme az inflációs kilátások főbb üzenetei:
Így indokolja kamatdöntését az MNB
Közzétette mai kamatdöntéséhez fűzött indoklását a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki helyzetértékelés nem sokat változott, a kockázatok hangsúlyozásával indokolta az óvatos kamatpolitikát. A közlemény szerint a meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi. A fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
Inflációs kilátások
A beérkezett adatok alapvetően megfeleltek a szeptemberi várakozásoknak, de a szerkezetben voltak eltérések, amit mutat az alacsonyabb maginfláció is.
A piaci szolgáltatási árak október hónapban néhány szolgáltatás esetében érdemben csökkentek és ez novemberben is jellemző maradt.
A szolgáltatószektor árazása továbbra is kiemeltek figyelt terület. Itt további dezinflációra van szükség.
4,5% körüli érheti el a lokális csúcsát az infláció a következő év elején, majd azt követően csökkenés következhet.
Akár huzamosabb ideig maradhat a 6,5%-os alapkamat
Továbbra is stabilitásorientált megközelítés indokolt, ezért a jövőben is fegyelmezett, szigorú, türelmes monetáris politika várható. Az árstabilitás szempontjából a pénzügyi stabilitás megőrzése kulcsfontosságú.
A 6,5%-os alapkamat minden szempontból megfelelő most és ez akár huzamosabb ideig fennmaradhat.
A külső kamatok csökkenésével a hazai alapkamat fenntartása idővel javítja a relatív kamatkülönbözetünket, ami a forint szempontjából kedvező.
Virág Barnabás ismerteti a kamatdöntés hátterét
Az elmúlt időszakban folytatódott a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés, a dollár erősödésével párhuzamosan.
2025-ben a várható inflációs pálya felfelé mozdul el, így az infláció csak 2026-ra tér vissza tartósan a 3%-os jegybanki célra.
2024-ben a magyar növekedés 0,3-0,7% között lehet, de ezt a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők okozzák.
Jövőre viszont a növekedésnek egyre szélesebb alapjai vannak, így a gazdasági növekedés 2,6-3,6% között lehet.
A stabil, kiszámítható gazdasági környezet fenntartása és a bizalom erősödése a teljes makrogazdasági pályát alapvetően meghatározza.
Hamarosan megszólal Virág Barnabás a kamatdöntésről
Az idei év utolsó kamatdöntő ülésén nem változtatott a jegybank a kamatkondíciókon, az alapkamat továbbra is 6,5% maradt.
15 órakor az MNB a kamatdöntésről háttérbeszélgetést tart, amelyet ebben a cikkben élőben közvetítünk.
Ezentúl pedig szintén 15 órakor kerül publikálásra a kamatdöntő ülésről szóló közlemény, illetve a jegybank frissített előrejelzése is. Ezekről külön cikkben számolunk be.
Címlapkép forrása: Portfolio
Itt az év utolsó kamatdöntése
Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az maradt továbbra is 6,5%. A döntés nem okozott meglepetést, a pénzpiaci folyamatokat látva várható volt, hogy nem fog lépni most a jegybank.
