A villamosenergia-árak csökkentése lesz az alapköve a tervezetten februárban megjelenő EU-s tiszta energiaipari csomagnak - mondta Dan Jorgensen energiaügyi biztos a hétfőn megtartott Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács ülésén. Az energiaügyi biztos kiemelte, hogy az EU 2021 és 2023 között 1 milliárd eurót spórolt a megújuló energiaforrásokból termelt energiával, de hozzátette, továbbra is az egyik legnagyobb kihívás az európai áramárak visszaszorítása. Ha a két legnagyobb versenytársat nézzük - utalva az Amerikai Egyesül Államokra és Kínára -, akkor továbbra is 2-3-szor drágább az energia az unióban.
Az Európai Bizottság egyelőre nem javasolja a villamosenergia-áraknak a gázáraktól való függetlenítését a nagykereskedelmi piacon
- mondta az energiaügyi biztos.
Lapunk korábban írt arról, hogy Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes nem rég felvetette, hogy a többek között a magas energiaárakból származó európai versenyképességi problémákra
MEGOLDÁS LEHET A SZÉN-DIOXID KVÓTA REVÍZIÓJA A KIEGYENLÍTŐ PIACRA DOLGOZÓ GÁZÜZEMŰ ERŐMŰVEKNÉL.
A javaslattal részben kiküszöbölhető lenne a kiugró áramár problémája azzal, hogy a hálózat kiegyenlítésébe besegítő gázüzemű erőművek valamilyen formában kedvezményben részesülnének a szén-dioxid kvóta alól, és így nem keletkezik többlet költség gáztüzelésű erőműveknél, amit át kellene hárítani. Úgy néz ki, hogy a tagállamok egy része egyelőre nem nyitott a magyar elképzelésre és továbbra is fenntartja a szén-dioxid kvótarendszer eddigi mechanizmusait.
Az ülésen elhangzott, hogy bár a rendkívül magas gázárak jelentős hatást gyakoroltak az áramárakra, nem feltétlenül célszerű ebből a kiugró időszakból kiindulni a jövőbeli energiaárak megítélésekor. A gázárak és az áramárak közötti kapcsolat összetett, és számos tényező befolyásolja mindkét piacot.
Ilyen például, hogy a Bloomberg nemrég megjelent riportja szerint az Egyesült Királyságban néhány gáztüzelésű erőmű üzemeltetője jelentős, egyenként több mint 1 millió font (1,3 millió dollár) profitot realizált néhány óra leforgása alatt.
Ezt úgy érték el, hogy szélcsendes időszakban, az esti csúcsfogyasztás előtt bejelentették erőműveik leállítását, majd felajánlották azok újbóli üzembe helyezését magasabb díjazásért cserébe.
A megújuló energiaforrások - mint a nap- és szélenergia - termelése időjárásfüggő, ami ingadozásokat okozhat az energiaellátásban. Ezeket a kilengéseket gyakran földgáztüzelésű erőművekkel egyensúlyozzák ki, amelyek gyorsan reagálhatnak a kereslet változásaira. Az egyre gyakrabban jelentkező kiegyenlítői igény miatt viszont ezen gázerőművek akár monopolhelyzetbe is kerülhetnek, spekulatív módon alakítva az árazásukat.
Az ülésen szó volt az Oroszországból származó energiahordozók importjáról is.
Az Európai Bizottság az orosz gázimport fokozatos megszüntetésére irányuló ütemterven dolgozik, amelyet Jorgensen márciusig mutat be.
Teljesen függetlenné kell válnunk az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól
- nyomatékosította a minisztereknek, megjegyezve, hogy az EU Oroszországból származó gázimportjának aránya az elmúlt hónapokban 18%-ra emelkedett a korábbi 15%-ról.
Az ütemterv az orosz olaj- és nukleáris üzemanyag-behozatal fokozatos megszüntetését is célul tűzi ki.
Jorgensen a következő év elején ismertetni fogja az EU villamosítási cselekvési tervét, valamint a tiszta és környezetbarát energiafelhasználás ösztönzésére irányuló uniós tervet. Az ülésen elhangzott, hogy az EU nukleáris beruházási igényeinek értékelését is be fogja mutatni, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság valamennyi energiastratégiájában- és tervében szerepeltetni kell.
A nukleáris energiának kéz a kézben kell járnia a megújuló energiaforrásokkal
- mondta Jorgensen.
Abban viszont már nincs egyetértés, hogy az Európai Unió új, 2040-es megújuló energia célkitűzésebe beleszámítson-e az atomenergia. Az EU 27 tagállama régóta megosztott az atomenergia kérdésében, a nukleáris energiaforrás kizárása a beszámításból már a kezdetektől fogva ellenállásba ütközik a nukleáris energiát támogató országok részéről, akik jelezték, hogy nem fognak támogatni egy olyan célt, amely kizárja az atomenergiát.
A politikai viták akörül zajlanak főleg, hogy az atomerőművek bár nem bocsátanak ki szén-dioxidot, toxikus hulladékot termelnek, amit egyes kormányok és környezetvédők környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlannak tartanak.
Emellett még szó volt a geotermiáról is, amiről ebben a cikkben írtunk. Röviden a tagállamok megegyeztek a geotermikus energia - a föld belsejének természetes hőjéből nyert energia - előmozdításáról. A következtetések kiemelik a geotermikus energiában, mint helyi megújuló energiaforrásban rejlő lehetőségeket.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
