Pozitív változás történt a méltányossági nyugdíjemelésnél: az a nyugdíjas, akinek a nyugdíja és egyéb rendszeres pénzellátása – például a fogyatékossági támogatás vagy árvaellátás – nem érte el a 120 ezer forintot, az kérhetett méltányossági emelést – hívta fel erre a Vg.hu figyelmét a Portfolio-n rendszeresen publikáló nyugdíjszakértő, Farkas András.
Jövő január 1-jétől 140 ezerre emelkedik a méltányossági jogi küszöb, vagyis az ez alatti jövedelemmel rendelkező kérheti a méltányossági nyugdíjemelést havi minimum 3000, legfeljebb 8000 forint összegben, amely nem nagy összeg, de sokat segíthet ezen nyugdíjasoknak.
Azonban ahogy arról Farkas András korábban részletesen írt lapunkban, a problémát azonban az jelenti, hogy a méltányossági emeléshez szükséges költségvetési keret messze nem elegendő. Míg 2024-ben mindössze 900 millió forint áll rendelkezésre,
addig a jövő évi költségvetésben csupán 1 milliárd forintot terveztek a célra, ami szakértők szerint „szinte semmi”.
Farkas András nyugdíjszakértő hangsúlyozza, hogy ha az igénylők száma a várakozások szerint megnövekszik, a költségvetési keretet legalább 10 milliárd forinttal kellene emelni a következő években.
A méltányossági nyugdíj feltételein túlmenően a 13. havi nyugdíjra vonatkozó szabályok is változtak, és a februári kifizetés feltételeit pontosították. A módosítás szerint a 13. havi nyugdíjra csak azok lesznek jogosultak, akik január 1-jén már nyugdíjasok, és februárban is megőrzik ezt a státuszt. Ez a változás különösen azok számára jelenthet problémát, akik idős hozzátartozóik januárban halnak meg, hiszen a korábbi szabályok alapján ilyen esetekben az örökösök is részesülhettek a juttatásból.
A nyugdíjprémium kérdése is bizonytalanságot okozhat, a novemberi plusz juttatás idén is elmaradhat, amelynek feltétele egy legalább 3,5 százalékos GDP-növekedés lenne. Ha a gazdasági növekedés nem éri el ezt a szintet, akkor a nyugdíjasok a jövőben nem részesülhetnek prémiumban, ami tovább súlyosbíthatja a nyugdíjasok helyzetét.
Farkas András szakértő rámutatott egy másik problémára is: az árvaellátás összege már három éve változatlan, és a minimális 50 ezer forintos összeg még mindig nem követte az inflációt. A szakértő szerint ez különösen nehézséget okozhat azoknak a gyerekeknek, akik árvaellátásban részesülnek, és szorosabbra fűzhetnék a kapcsolódó emelést.
A mostani helyzet tehát komoly figyelmet igényel a kormány részéről, mivel a nyugdíjasok helyzete, különösen a rászorulókat érintő emelések, egyre sürgetőbbé válik. A következő évek költségvetési döntései és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága elengedhetetlenül fontos tényezővé válik, hogy biztosítani lehessen a jövőbeli nyugdíjasok számára a méltó és fenntartható ellátást.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
