Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Európában egy 2022-es felmérés szerint évente több, mint 15 ezer ember halálát okozhatja közvetve vagy közvetlenül az extrém hőség, az esetek többsége pedig a városlakókat érinti. Ezt a KSH adatai is alátámasztani látszanak: a tipikusan a legmagasabb hőmérsékletekkel járó időszakban szignifikánsan magasabb a halálozás mértéke, mint egyéb időszakokban.
A hőszigethatás erőssége alapvetően a város méretétől és népsűrűségétől függ, a hőhullám-térképen ezzel együtt jól látszik, hogy a leginkább veszélyeztett régiók Franciaország déli része, Olaszország, a Balkán-félsziget és Románia déli területei. Az európai és magyar városvezetők mára egyaránt felismerték, hogy a városok élhetőségének fenntartása, és az egészségügyi kockázatok elhárítása érdekében újra kell gondolni a várostervezést, az ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztéseket.
De hogyan viszonyulnak a kérdéshez a városok döntéshozói? A tapasztalatunk magyarországi, lengyelországi és olaszországi önkormányzatokkal folytatott beszélgetéseink alapján az, hogy a városvezetők tisztában vannak ugyan a klímaváltozást ellensúlyozó tervezés szükségességével, a megoldások azonban a legtöbbször még inkább átmenetinek vagy esetlegesnek számítanak. A leggyakoribb intézkedések közé tartozik például a zöldinfrastruktúra növelése és a faültetés vagy a csapadékvíz helyben tartása, amelyeket az általunk megkérdezett európai városi döntéshozók 76, illetve 59 százaléka alkalmaz.
Az adatvezérelt technológia ugyanakkor ennél sokkal többre képes: konkrétan előrejelzi, hogyan befolyásolhatják az egyes építőipari fejlesztések a helyi klímát. Ez pedig utólagos kármentés helyett átfogó városfejlesztések klímaváltozás szempontjából átgondolt tervezését teszi lehetővé. Ebben nemcsak a városvezetőkre, hanem az ingatlanfejlesztőkre és az építészekre is komoly felelősség hárul. Egyrészt több koordinációra van szükség az építési projektek között, másrészt a szétszórt zöldítés, és a klímacélok ismételt vállalása helyes, de nem elégséges lépések: a városoknak integrált városfejlesztési megoldásokra van szükségük, amelyek a legújabb technológiát és a természetes adottságokat egyaránt hasznosítják. A mesterséges intelligencia és a műholdas megfigyelések ugyanis már most is képesek előrejelezni, hogy hol alakulnak ki a legnagyobb hőszigetek, és hol van a legnagyobb szükség beavatkozásra.
Az új technológia olyan szimulációs módszert ad a várostervezők és ingatlanfejlesztők kezébe, amely az Európai Űrügynökség historikus és valós idejű műholdas földmegfigyelési adatainak, illetve földi mérőállomások adatainak együttes felhasználásával képes prediktív szcenáriók kidolgozására.
Ez alapján pedig már lehetővé válik a felmelegedést ellensúlyozni képes ingatlanprojektek fejlesztése.
De ezek a szimuláción alapuló megoldások nem állnak meg a hőszigethatás modellezésénél, a döntéshozatal tovább támogatható a területek légátöblitését felmérő úgynevezett áramlástani szimulációval, a mikroklíma célzott vizsgálatával pedig pontos képet kaphatunk többek között arról is, hogy a vízfelületekkel való párásítástól – például egy mesterséges tó elhelyzésével a lakó- vagy irodanegyedben - milyen előnyöket várhatunk. Az adatalapú megközelítésnek köszönhetően nemcsak épületek, hanem akár teljes városnegyedek szintjén nyílik tehát lehetőség a változó klíma szempontjából kedvező megoldások megvalósítására.
A cselekvés szükségességét már az európai politika is felismerte. Az EU célja, hogy 2050-re 35 millió épületet korszerűsítsen energetikai szempontból, ezzel évente több millió tonna szén-dioxid-kibocsátást spórolva meg. Vagyis a meglévő épületállomány fenntartarthatósági szempontok alapján történő megújítása, illetve az új ingatlanfejlesztések klímaállósága együtt tehetik városainkat élhetőbbé.
Az építészeti megoldásoknak alkalmazkodniuk kell az új klímaviszonyokhoz, és a jövő városai nem csak technológiai, hanem társadalmi innovációt is igényelnek – a zöldinfrastruktúra és a hőmérséklet-csökkentő fejlesztések beépülnek a városok szerkezetébe, hogy minden lakó számára élhető környezetet biztosítsanak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
