Megszületett az uniós nagykövetek szerda délutáni brüsszeli ülésén a 15. oroszellenes szankciós csomag, a magyar soros elnökség vezetése mellett, néhány órával azután, hogy Orbán Viktor kormányfő kezdeményezésére bő egyórás telefonos tárgyalást tartott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A tárgyaláson az ukrajnai tűzszünet, energetikai ügyek és a szíriai helyzet is téma volt, és amely után Volodimir Zelenszkij elnök kritizáló üzenetet fogalmazott meg.
Az újabb szankciós csomag megszületésének tényéről eddig mindössze a magyar soros elnökség hivatalos X-fiókján jelent meg egy rövid üzenet, se az MTI, se a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem kommunikált róla.
A rövid üzenetből mindössze annyi derült ki, hogy
- "A csomag további személyekkel és szervezetekkel egészíti ki a már meglévő szankciós listát, és olyan oroszországi és Oroszországon kívüli harmadik országok azon entitásait veszi célba, amelyek az exportkorlátozások megkerülésével közvetve hozzájárulnak Oroszország katonai és technológiai fejlődéséhez."
- "Az elfogadott szankciók korlátozzák harmadik államok további hajóinak tevékenységét, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak az Oroszország Ukrajna elleni fellépéseit támogató fellépésekhez vagy politikákhoz."
Ennél jóval konkrétabb információkat és háttérbeli folyamatokat tartalmaz a Politico összefoglalója, amelyből kiderült, hogy
az eddigi 27 után további 52 darab olaj- és gázszállító tankert tiltott ki az EU a közösség területéről,
amelyek nehezen átlátható tulajdonosi struktúráján keresztül Oroszország továbbra is jelentős bevételeket szerez a háború finanszírozásához.
Amint a brüsszeli lap emlékeztet: a szankciós csomag elfogadását megelőzően komoly viták alakultak ki az EU-n belül. Lettország és Litvánia eredetileg vétóval fenyegetett, követelve az oroszországi üzleti tevékenységet lehetővé tevő záradék eltörlését. A kompromisszumos megoldás részeként végül egy nem kötelező erejű ajánlás került a szövegbe. Eszerint
az uniós gazdasági szereplőknek fontolóra kell venniük az oroszországi vállalkozások felszámolását és/vagy azt, hogy ne indítsanak ott új vállalkozásokat.
Ez a megoldás azonban nem mindenkit elégített ki. Egy névtelenséget kérő diplomata frusztrációjának adott hangot a lapnak: "Hiányzik a politikai hajlandóság, annak ellenére, hogy közeledik a háború harmadik éve. Számos európai országnak, nagy gazdaságnak vannak érdekei, amelyek még mindig folytatják az üzletüket Oroszországban vagy Oroszországgal. Ez cinikus. Még a cinizmuson is túlmutató, mivel közvetlen költségei vannak Ukrajnának, és továbbra is aláássa a kollektív biztonságunkat."
Az Oroszországgal szomszédos balti államok különösen aggódnak a szankciók gyenge betartatása miatt, ami szerintük drága és erőforrás-igényes határellenőrzéseket tesz szükségessé. Válaszul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy 170 millió eurós támogatást nyújtanak a frontországoknak határvédelmi erőfeszítéseik támogatására.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
