Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára utalt a három szervezet elmúlt években látott összefogására: harcostársakká váltak az évek során.
Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója azzal kezdte a helyzetértékelését, hogy idén másképp alakultak a dolgok a beszállítói fronton. Az elmúlt egy év bebizonyította, hogy a kórházak tartozásállományának növekedése már összkormányzati kérdéssé vált.
A probléma megoldása már nemcsak az egészségügyért felelős minisztérium, hanem a kormány kezében van
- vélekedett.
A kormány az elmúlt években bebizonyította, hogy rendkívüli helyzetekben képes rendkívüli intézkedésekkel kezelni a problémákat. A kórházi adósságoknál ez nem történt meg, illetve a hozott intézkedések nem elégségesek.
Egyre súlyosabb a helyzet, mára már kritikussá vált.
Van egyfajta ellentmondás, amikor a szavakról és tényleges kormányzati cselekedetről beszélünk, amikor a kormány egészségiparral kapcsolatos magatartása kerül szóba - jelezte Rádai Tamás.
Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára úgy értékelte a kórházi adóssághelyzetet, hogy már az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Ha ez nem változik, akkor az már a betegellátás minőségét befolyásolhatja - mondta. A versenyképesség alapfeltétele a kiszámíthatóság, valamint az üzleti bizalom - emlékeztetett Tóth Zsolt, aki szerint a bizalom helyreállítása lenne a legfontosabb kérdés. Ehhez pedig kiszámíthatóságra lenne szükség, és a helyzet, tartozások rendezésére.
Rásky László kiemelte: amit mi sérelmezünk, hogy a gyógyítás egyéb költségeinek finanszírozása, a béreken túl, nem volt előtérben a magyar költségvetésben. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy helyes a bérek emelése, és a szakemberek jövedelmi helyzetének rendezése. Emlékeztetett arra, hogy teljes adósságrendezés soha nem volt a magyar egészségügyben. Ezzel azt érzékeltette, hogy a beszállítók milyen környezetben működnek. Az elmúlt két évben viszont már az sem volt jellemző, hogy a kormány minimálisra csökkentette volna a kórházak lejárt tartozásállományát - tette hozzá.
A valósághoz kellene igazítani a dologi költségek finanszírozását
- hívta fel a figyelmet.
Rádai Tamás szerint a kormányzati dokumentumokban az egészségipar stratégiai iparág, ám a valóságban nem ezt tapasztalják, az állam fojtogató légkört teremt. Ebben a helyzetben csak annyira enyhül a szorítás, hogy levegő áramoljon a tüdőbe, de közben bénító a környezet - mondta.
A magyar állam összes költségvetési szervének nem fizetése 95%-ban az egészségügyi beszállítókat érinti
- emelte ki az ETOSZ igazgatója.
Az idei év végére visszafordíthatatlan folyamatok indultak meg a szektor cégeinél. Leépítések, cégeladások, portfólióleépítések, országelhagyás - sorolta a tartósan magas kórházi eladósodás beszállítókra gyakorolt negatív hatásait Tóth Zsolt. Rásky László később kérdésre válaszolva kifejtette: a cégek felélik működési tartalékaikat, emiatt az üzleti tervezés is nehéz.
Rásky László felidézte, hogy jövőre a kormány 150 milliárd forintos pluszt tervezett be a kórházak finanszírozásába, ami kedvező fejlemény. Más kérdés ugyanakkor, hogy az igény ennek a duplája lenne, amit az egészségügyi kormányzat is belát.
Az adósság helyzetének kezelésére ez 60%-ban lesz elég - mondta Rádai Tamás. De ez a kalkuláció 390 forintos euróárfolyamnál készült, vagyis a helyzet ennél rosszabb lehet a valóságban jövőre. Az a pontos kérdés az ETOSZ igazgatója szerint, hogy
a 150 milliárd forintos többletforrásból ténylegesen mekkora összeg fog megérkezni a beszállító cégekhez.
A bank soha nem engedi el a kamatkövetelését a beszállítókkal szemben, ezzel szemben a kórházak elvárják, hogy ne követeljék a beszállító cégek a késedelmi kamatot. Ez is nehezíti a cégek helyzetét Rádai Tamás szerint.
Rásky László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban megvalósult a 3. adósságrendezés is a kórházak felé, az első kettő rész 100 milliárd forint felett volt, de a legutóbbi 39,5 milliárd forint. A jelenleg fennálló 120 milliárd forintos lejárt tartozásállomány alig harmada az utolsó körös konszolidáció - értékelte.
Tóth Zsolt az orvostechnikai cégeket érintő MDR rendelet hatásairól is beszélt részletesen. Az új engedélyek megszerzése érdekében egy auditálási folyamatra van szükség, ez évekig elhúzódhat, annyira kevés az auditáló szervezet. Emlékeztetett arra, hogy az egységes uniós szabályozás alól kiadhat egy nemzeti hatóság felmentést átmenetileg, ami arról szólna, hogy ha egy gyártónak, forgalmazónak 2024. szeptember 26-án érvényes forgalmazási engedélye volt, addig a magyar egészségügy számára gyárthatóak, beszállíthatóak lehetnek ezek a termékek. Elmondása szerint a környező országokban már működik ilyen könnyítés, ha ez nem történik meg a magyar szabályozásban, akkor a magyar cégek kiárazódnak a piacról.
Termékportfólió-csökkentés, létszámleépítés, tevékenység beszüntetés - ezek lehetnek a negatív hatások, amelyeket kivált az MDR rendelet, valamint a kórházi adóssághelyzet kiválthat. Az általuk megkérdezett kkv-k 40%-a gondolkodik abban, hogy működését csökkenti, leépít vagy megszünteti tevékenységét.
Egy ilyen folyamatnak az ellátás minőségére is van hatása, nem január elsejétől, hanem a jövő év folyamán - vetítette előre Tóth Zsolt.
Itt az idő a cselekvésre, ez az iparág véleménye.
Az eddigi kormányzati cselekvéseken túlmutató feladatok elvégzésére van szükség - mondta Rádai Tamás, aki pozitívumként két dolgot emelt ki. Jövőre 3% felett lehet a gazdasági növekedés, ami több mozgásteret adhat mindenkinek, másrészt magyar biztosa lett az egészségügynek az Európai Bizottságban. Abban bíznak ezért az érdekvédelmi szervezetek, hogy emiatt a hátországgal is foglalkoznia kell az adott biztos országának, vagyis az egészségügye égető dolgait rendezni kell.
A beszállítók jogos követeléseinek eleget kellene tennie a kormányzatnak. Ha ez nem történik meg, akkor a stratégiailag fontos szektor nem tud hozzájárulni a magyar gazdaság versenyképességéhez és növekedéséhez - értékelte Rádai Tamás.
A szervezetek az Állami Számvevőszék és a KEHI figyelmét is felhívták arra, hogy az adósságrendezés összegének kifizetése, annak a gyakorlata nem transzparens. Ez egy rendezetlen kérdés - vélekedett Rádai Tamás.
Rádai Tamás szerint a kritikus helyzet miatt arról is beszélni kell, hogy ez befolyásolja a betegellátás minőségét. Vannak olyan egészségügyi felmérések, miszerint a betegpanaszok 100%-kal emelkedtek.
A kapcsolatfelvétel megtörtént, a javaslatainkat elküldtük - reagálta Rásky László azon kérdésünkre, hogy milyen a szervezetek kapcsolata Láng Róbert frissen kinevezett egészségiparért felelős miniszteri biztossal. Rádai Tamás elmondása szerint pozitív visszajelzéseket kapnak nem csak a miniszteri biztostól, aki egyébként proaktívan megkereste a szervezeteket, de ugyanígy az egészségügyért felelős államtitkárság is nyitott a kezdeményezésekre. Nem rajtuk múlik a helyzet valós rendezése - mondta Rádai Tamás.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
