Az Olaf Scholz vezette hármas kormánykoalíció november 6-án bomlott fel, miután a kancellár menesztette pénzügyminiszterét, a legkisebb koalíciós partner, a liberális FDP elnökét, Christian Lindnert. Az FDP ezt követően kilépett a kormányból. Ezután a két megmaradt kormánypárt, az SPD és a Zöldek, valamint a CDU/CSU konzervatív pártszövetség megegyeztek a február 23-i előrehozott választásokban.
A német alkotmány szerint előrehozott választásokra úgy kerülhet sor, hogy a kancellár bizalmi szavazást kér maga ellen.
Amennyiben nem szerzi meg a többséget, úgy Frank-Walter Steinmeier államfő feloszlatja a Bundestagot, és 60 napon belül előrehozott választásokat ír ki.
A bizalmi szavazásról szóló kérést a tervek szerint ma adja be írásban Scholz Bärbel Bas házelnöknek. Magára a szavazásra február 16-án hétfőn 13 órakor kerülhet sor.
Bár elvileg előfordulhat, hogy a kancellár megnyeri a bizalmi szavazást, de mivel a jelenlegi két kormánypárt kisebbségben van a Bundestagban, erre kevés az esély. Mivel a pártok beleegyeztek a február 23-i előrehozott választásokba, a most következő események már csak az alkotmány megkövetelte formalitások.
A német helyzetről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben:
Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images
