Ritkán történik olyan a munkanélküliségi adatokkal, mint amit Magyarországon láttunk az elmúlt időszakban. Ugyanis egészen más képet festenek a kormányzat adminisztratív adati, mint a statisztikai hivatal munkaerő-felmérése.
- A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerint még soha nem volt olyan alacsony szinten az álláskeresők száma, mint idén ősszel. A Covid-járvány kiugrása után dinamikusan csökkent az adminisztratív gyűjtés szerinti álláskeresői létszám, vagyis a foglalkoztatási szolgálathoz egyre kevesebben jelentkeznek be, mint álláskeresők.
- Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérése szerint 2022 óta ha lassan is, de szinte folyamatosan emelkedik a munkanélküliek száma. Amíg két évvel ezelőtt közel voltunk a teljes foglalkoztatást tükröző 3%-os munkanélküliségi rátához (150 ezer munkanélküli), addig mostanra 4,5% feletti adatokat is látunk (220 ezer munkanélküli).
Még látványosabb a helyzet, ha a foglalkoztatási szolgálat álláskeresőkről gyűjtött adatait és a KSH munkaerő-felmérésének munkanélkülieket tartalmazó adatsorát közös grafikonon mutatjuk meg. Az NFSZ számai historikusan magasabbak, mint a KSH adatai, de ez csak szintbeli különbséget jelentett. A különbség azonban eltűnt az elmúlt egy évben, miután
a foglalkoztatási szolgálat (narancs vonal) stagnáló trendjét utolérte a statisztikai hivatal (zöld vonal) emelkedő trendje.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Nőtt vagy csökkent a munkanélküliség Magyarországon?
- Miért mutatnak mást a foglalkoztatási szolgálat és a KSH adatai?
- Milyen tényezők befolyásolják a munkanélküliséget?
- Mi lehet a különbség fő oka?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
