Az euróövezet gazdasága az elmúlt másfél évben stagnált, és a várva várt fellendülést most a franciaországi politikai zavarok is veszélyeztetik. Lagarde a meghallgatáson kiemelte, hogy a közeljövőben gyenge növekedés várható, és a középtávú kilátások bizonytalanok.
A felméréseken alapuló adatok arra utalnak, hogy a növekedés rövid távon gyengébb lesz, a szolgáltatási szektor lassuló növekedése és a feldolgozóipar folytatódó zsugorodása miatt
- mondta az EKB elnöke.
Lagarde hangsúlyozta az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás szoros kapcsolatát. "Az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás összekapcsolódik. Az egyik nélkül nincs meg a másik" - fogalmazott.
Az EKB elnöke megerősítette, hogy a jegybank továbbra is elkötelezett az inflációs célkitűzés mellett. Emlékeztetett arra, hogy az EKB több eszközzel is rendelkezik, beleértve a transzmisszióvédelmi eszközt, amely lehetővé teszi korlátlan mennyiségű kötvény vásárlását az eurózóna azon országaitól, ahol indokolatlanul emelkednek a hitelfelvételi költségek.
A francia helyzetre vonatkozó kérdésre Lagarde nem adott közvetlen választ, de megjegyezte, hogy Franciaország valószínűleg nincs rászorulva az EKB támogatásra, mivel a piaci mozgások nem rendezetlenek és nem indokolatlanok, ráadásul az ország túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
Az EKB elnöke figyelmeztetett a növekvő geopolitikai kockázatokra és a nemzetközi kereskedelmet fenyegető veszélyekre is. Ugyanakkor rámutatott, hogy a reáljövedelmek emelkedése miatt a beruházások és a fogyasztói kiadások növekedése némi fellendülést hozhat.
Az inflációval kapcsolatban Lagarde megerősítette, hogy az EKB várakozásai szerint az áremelkedés üteme 2024 utolsó negyedévében még a 2%-os célérték felett lehet, de jövőre visszaesik a kívánt szintre.
Az EKB következő ülésére december 12-én kerül sor. Lagarde nem adott konkrét iránymutatást a várható lépésekről, csak annyit mondott, hogy a bank az adatoktól függő és ülésenként változó megközelítést fog követni.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images