A Magyar Nemzeti Bank közzétette legutóbbi, november 19-i ülésének rövidített jegyzőkönyvét. Az ülésen az MNB Monetáris Tanácsa nagy többséggel az alapkamat szinten tartása mellett döntött, az változatlanul 6,5% maradt. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a Monetáris Tanács jelenlegő tagjai közül 8-an (név szerint Búza Éva, Gottfried Péter, Kandrács Csaba, Kardkovács Kolos, Kovács Zoltán, Matolcsy György, Pleschinger Gyula, Virág Barnabás) a kamatok szinten tartása mellett szavazott.
Egyedül Patai Mihály szavazott kamatcsökkentésre.
A Monetáris Tanács következő kamatmeghatározó ülését 2024. december 17-én tartja, amelyről 2025. január 15-én 14 órakor tesz közzé rövidítettjegyzőkönyvet.
A jegyzökönyvben szerepel, hogy a visszafogott világgazdasági kereslet mellett előretekintve mérsékelt inflációs ráták várhatók, ugyanakkor a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is felfelé mutató inflációs hatást jelent.
Az októberi kamatdöntés óta változékonyan alakul a globális befektetői hangulat. Ennek hátterében elsősorban geopolitikai fejlemények, valamint a fejlett gazdaságok makrogazdasági kilátásaira és a globálisan meghatározó jegybankok jövőbeli kamatpályáira vonatkozó várakozások álltak. Az időszak során végbement dollárerősödéssel párhuzamosan erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés – állapítják meg a közleményben, amely emlékeztet: a Federal Reserve novemberben 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre.
Az elmúlt hónap során az irányadó rátára vonatkozó középtávú kamatvárakozások feljebb tolódtak az Egyesült Államokban, míg az Európai Központi Bank részéről várt kamatpálya nem változott érdemben. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette, míg a lengyel és a román jegybank változatlanul tartotta irányadó rátáját legutóbbi kamatdöntő ülésén.
A jegybank döntéshozói ezután a hazai gazdasági folyamatokat értékelték, megemlékezve a harmadik negyedéves GDP-adatról, amely szerint 0,7%-kal (a nyers adatok szerint 0,8%-kal) csökkent a magyar GDP.
Emellett szó volt az ülésen az inflációs folyamatokról is: októberben az infláció 3,2%-ra emelkedett, a maginfláció 4,5% volt. Megjegyzik, hogy a Tanács változatlanul kiemelten figyeli a szolgáltató szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások mérséklődnek, azonban továbbra is a múltbeli árstabilitást mutató időszakoknál érdemben magasabb szinten állnak.
Az infláció az idei év hátralévő részében átmenetileg emelkedik. A vártnál mérsékeltebb októberi inflációs adat rövid távon alacsonyabb infláció irányába mutat, ugyanakkor az elmúlt hónapok árfolyamleértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások a jövő évben inflációt emelő hatással bírnak. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évben tartósan visszatérjen a jegybanki célra – írják a jegyzőkönyvben (kiemelés tőlünk).
A makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatok áttekintését követően a Monetáris Tanács megvitatta a monetáris politikai döntés részleteit. A tanácstagok értékelése alapján a visszafogott európai konjunktúra hátterében a gyenge ipari termelés áll, miközben a geopolitikai feszültségek továbbra is kiemelt kockázati tényezőt jelentenek. Többen kiemelték, hogy a jövő évre a korábbi nemzetközi előrejelzésekhez képest javuló amerikai és változatlan kínai gazdasági kilátások mellett az euroövezetre vonatkozóan alacsonyabb növekedési pályára lehet számítani. Rámutattak, hogy míg globálisan előretekintve mérsékelt inflációs ráták várhatók a visszafogott világgazdasági kereslet következtében, addig a piaci szolgáltatások dezinflációja lassú. Az árdinamika szempontjából szintén meghatározó olaj- és gázárak jövőbeli alakulását komoly bizonytalanság övezi.
A közlemény szerint a döntéshozók az ülésen kiemelték, hogy az előző kamatdöntés óta változékonyan alakult a pénzügyi piaci hangulat, míg az időszak során végbement dollárerősödéssel párhuzamosan fokozódott a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Többen felhívták a figyelmet, hogy a feltörekvő piacokat érintő tőkekiáramlás devizapiaci követkeménye növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A nemzetközi monetáris politikát értékelve a tanácstagok rámutattak arra, hogy a Federal Reserve kamatpályájára vonatkozó középtávú várakozások feljebb tolódtak, míg az Európai Központi Bank részéről várt kamatpálya nem változott érdemben. A nemzetközi pénzügyi piaci fejleményeket értékelve
a Tanács egyetértett abban, hogy az árstabilitás szempontjából a pénzügyi piaci stabilitás továbbra is kulcstényező.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a hazai konjunktúra szempontjából kulcsfontosságú az óvatosság oldódása és a fogyasztói bizalom emelkedése, amihez az árstabilitás fenntartható elérése szükséges. Többen rámutattak, hogy a jelenlegi kiváró magatartást követően 2025-ben a konjunktúra javulásával és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan a vállalati hitelezés egy magasabb szinten stabilizálódhat. A háztartási szektort érintően egyes döntéshozók kiemelték, hogy a lakossági hitelezés gyorsuló ütemben élénkül és ez a dinamika jövőre várhatóan tovább folytatódik.
az infláció kapcsán egyes döntéshozók kiemelték, hogy a több szektorra kiterjedő októberi árcsökkenés az elmúlt években tapasztalt profitinfláció korrekcióját jelezheti. Többen felhívták a figyelmet, hogy a toleranciasávban tartózkodó inflációs adat ellenére a lakossági inflációs várakozások továbbra is érdemben magasabban alakulnak a múltbeli árstabilitást mutató időszakra jellemző szinteknél, ez pedig alátámasztja a fegyelmezett és stabilitásorientált monetáris politika szükségességét. Az inflációs kilátásokat érintően több, egymással ellentétesen ható tényezőt emeltek ki a döntéshozók és egyetértettek abban, hogy e hatások eredőjéről a decemberi Inflációs jelentés fog átfogó képet nyújtani. Kiemelték, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez a fegyelmezett monetáris politika mellett az inflációs várakozások horgonyzottsága, valamint a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése nélkülözhetetlen.
A reálgazdasági folyamatok, az inflációs helyzetkép és a kockázati környezet értékelése alapján a tanácstagok megállapították, hogy a hazai visszafogott növekedés mögött döntően olyan, a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők állnak, mint a gyenge mezőgazdasági teljesítmény vagy a visszafogott külső konjunktúra. Az inflációs kilátásokat egymással ellentétes hatású tényezők alakítják. A pénzügyi piaci stabilitás támogatása kulcsfontosságú, különösen a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödésének időszakában.
A Monetáris Tanács megerősítette elköteleződését az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A döntéshozók szerint a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. Ezen helyzetértékeléssel összhangban a tanácstagok döntő többsége a novemberi ülésén az alapkamat változatlanul tartása mellett foglalt állást.
Egy döntéshozó a makrogazdasági és a pénzügyi piaci helyzetkép eltérő értékelése alapján az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett szavazott
– áll a közleményben.
Címlapkép forrása: Portfolio
