A JYSK nemrég közzétette friss pénzügyi eredményeit, amely a magyarországi JYSK jelentős növekedését mutatta. Minek köszönhető ez?
A mi pénzügyi évünk szeptembertől augusztusig tart, hasonlóan az IKEA-hoz. Az augusztusban lezárt pénzügyi évünk valóban meglehetősen jól alakult, bevételünk 76,4 milliárd forint volt, a társaság kamat és adófizetés előtti jövedelme (EBIT) 17 milliárd forint lett. Érdemes ezt egy kicsit régebbről vizsgálni. Amikor a kormány a 2022-es választás előtt jelentős mennyiségű pénzt öntött a gazdaságba, az a mi forgalmunkon is megmutatkozott, de 2023 tavaszán éppen ennek az ellentétét tapasztaltuk, visszaesett a forgalmunk. Ezt követően lassú visszaállás kezdődött - mint volumenben, mind pedig vevőszámban - és 2024 tavasza már jó volt. Az elmúlt pénzügyi évet 14 százalékos növekedéssel zártuk,
ezt pedig nem az infláció hajtotta, valóban nőtt az értékesítési volumen. Az azóta eltelt első két hónap is tartja ezt a trendet.
Az elmúlt évek igen turbulens inflációs folyamatai hogy hatottak a forgalomra?
Az elmúlt években számtalan hatás "dobálta" ide-oda a piacot. A Covid és az azzal kapcsolatos intézkedések, a nyersanyagár-emelkedés, majd a visszaesés és az árfolyamingadozások. A JYSK nagyban rá van utalva a távol-keleti beszerzésekre, ott a konténerár-változások okoztak zavarokat.
Összességében úgy nézett ki, hogy amikor a kereslet is rossz volt, akkor nőttek meg igazán a mi oldalunkon a beszerzési árak.
A nehéz 2023 után gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy nálunk defláció volt idén, vagyis olcsóbban adtuk a termékeket 2024-ben, mint 2023-ban.
Tudna mondani példákat?
Talán úgy tudnám jól megfogni ezt, hogy 2022 második felében és 2023-ban olyan magas volt az infláció - és különösen az élelmiszerek árának emelkedése - hogy volt olyan időszak, amikor két doboz tojás árából meg lehetett venni egy párnát. Úgy gondolom, hogy ezt a fogyasztók is érzékelték, ezért a nem élelmiszer forgalom változása nem volt annyira drasztikus.
Tapasztaltak-e változást a vásárlói szokásokban?
Amikor csökkent a reálkereset, akkor - érthető módon - a nagyobb értékű termékeknek a kereslete esett vissza inkább. Itt arra kell gondolni, hogy például nem vesznek matracot vagy kanapét, ami százezer forintos nagyságrendű termék. A lefelé vásárlás jelenségét nem érzékelünk, úgy fogalmaznék, hogy
vonzóbbak vagyunk az olcsóbb alternatívát keresők számára.
Mi a piacnak inkább az alsó-középszegmensét fedjük le, és akinek a Lutz vagy az IKEA drága lett hozzánk jön.
A termékvertikumon belül volt valami eltolódás az elmúlt időszakban. Lettek új slágertermékek?
Az egyes termékcsoportoknak, a forgalmon belüli megoszlása az elég stabil, nem tudnék slágereket kiemelni.
Az építőipari trendek alakulását sem látják? Ha például felpörögnek a lakásfelújítások, az nem csapódik le a forgalomban?
Mi ezt kevésbé érezzük, de ennek nagy részben az az oka, hogy a versenytársainkkal szemben mi nem értékesítünk például beépített konyhákat, amely egy óriási tétel egy új vagy felújított ingatlanban. Ugyancsak jelentős az ülőgarnitúrák forgalma az új és felújított lakásokban, de mi ezekre sem vagyunk érzékenyek.
Ha jól értem, akkor így nem is könnyű meghatározni a piaci részesedését a JYSK-nek, hiszen más a célcsoport?
Mi nem gyűjtünk ilyen adatot, a KSH pedig üzlettípusra szűr csak. A piacot három nagy szereplő domiálja: az IKEA, az XXX Lutz és a JYSK. A mi részesedésünk nagyjából fele lehet az IKEA-nak, és ez igaz az XXX Luzt-ra is. Egy a helyzet körülbelül tíz éve.
Mik a várakozásai a következő évekre?
Én azt gondolom, hogy a versenytársainkhoz képest mi válságállóbbak vagyunk.
Az a hagyományos német bútorkereskedelmi modell, amely a helyi gyártásra épül, eltűnőben van, Magyarországon pedig - a piac méreténél fogva -. az sem működik, hogy vagyonokat költünk reklámra. A következő időszak tendenciája azon is műlik, hogy a kormány mit tud tenni a kiskereskedelem fellendítése érdekében.
Ez a válságállóság annak köszönhető, hogy kevésbé tehetős vásárlók a JYSK felé fordulnak?
Igen, így van. Az alsó-középső szegmensekben való jelenlétünk lehetővé teszi számunkra, hogy rugalmasabban igazítsuk a választékunkat. Például ha egy matracválasztékot nézünk, amelynek van egy olcsóbb és egy drágább vége, akkor a piaci mozgásokra reagálva tudjuk módosítani a kínálatunkat. Ez általánosságban igaz az egész termékpalettánkra.
Említette, hogy korábban a céget is érintették a logisztikai problémák, amelynek egy része a konténeres szállítás megdrágulása volt. Hogy reagált erre a JYSK? Áthelyezték a gyártást Európába, ahogy sok vállalat?
A JYSK egy dán cég, akárcsak a legnagyobb konténerszállító vállalat, a Maersk. Velük van egy hosszú távú megállapodásunk.
Ez a megállapodás ugyan időnként recsegett-ropogott, mert voltak olyan időszakok, amikor mi a töredékét fizettük a piaci árnak, összességében azonban jobban megúsztuk ezt az időszakot, mint sok cég.
A gyártást nem helyeztük át, nagyjából fele-fele arányban gyártunk Európában és a Távol-keleten. Amit jobban megéreztünk, az a Szuezi-csatorna lezárása volt. Afrika megkerülése plusz 2-3 hetet jelent, ami a 2024-es kerti bútor szezonunkat súlyosan érintette.
Tehát akkor áruhiány volt, kerti bútorokból?
Igen, azt a szezonunkat - legalábbis a kerti bútorok piacán - ezek a szállítási anomáliák nagyon megnehezítették.
Létezik a bútorpiacon kifejezett magyar vásárlói sajátosság? Mik a hazai igények és ezek mutatnak-e szezonális mintázatot?
A szezon egyszerű, van egy beltéri és egy kerti szezonunk, amikor kicsit lecsökkentjük a beltéri bútorok számát az áruházakban.A választék maga nem csökken, csak a kihelyezéseket változtatjuk, és a kerti bútor csak a szezonban elérhető.
Egyébként a forgalmunkban elég jelentős a kerti bútor.
A magyar szokások, preferenciák elég jól belesimultak az európai fősodorba. Régen volt olyan, hogy Skandináviában inkább fehér és a szürke árnyalatait értékesítettük a lakberendezésben, Közép-Európában pedig inkább a sötétbarna vonal volt jellemző, de ennek a megosztottságnak már vége, minden piacon vesznek mindent.
Hány üzletük van most és tervezik-e újak nyitását?
Száz üzletünk van és évi három új áruház megnyitását tervezzük jövőre, illetve 2026-ban.
A plázastoppal kapcsolatban nagyon sok kiskereskedő úgy nyilatkozik, hogy az ő terjeszkedési terveiket rendesen keresztülhúzza. Önöket ez mennyiben érinti?
Volt rá példa, hogy akadályozta az üzletnyitásokat. A JYSK-ről tudni kell, hogy az üzleteit bérli azok nincsenek a tulajdonában és a cég nem is építkezik. Előfordult, hogy a kiszemelt ingatlan - amelyet a bérbeadó átalakított volna, nem kapta meg szükséges engedélyeket.
Az önök szempontjából mi az ideális üzletméret?
1 250 - 1 300 négyzetméter.
Ezt sikerül is tartani, vagy a magyar szabályozás ezt megakadályozza?
Nem mindig sikerül tartani, de ennek nem a magyar szabályozás az oka, hanem a magyar piac sajátossága. A magyar kiskereskedelmi ingatlanok elérhetősége más országokkal összevetve is teljesen rendben van itthon. Mi jellemzően hipermarketekben, utcai mallokban, esetleg kiskereskedelmi-park szerű helyek önálló épületeiben működünk. Nagyon rugalmasak vagyunk, bárhol ki tudunk alakítani üzletet, és ezért jellemzően meg is találjuk a számunkra ideális helyszíneket. Ez az 1300 négyzetméter jellemzően nagyobb, mint amit mondjuk egy divatszaküzlet szeretne, de még olyan cégekkel sem kell a helyekkel versenyeznünk, mint például a Pepco.
Hol terveznek újabb üzletnyitást?
Nincs még konkrét cél, de látunk fantáziát a kisebb településekben. Jelen vagyunk például Nagyatádon, amely a legkisebb vásárlóerejű magyar település a JYSK szempontjából. A hasonló terjeszkedésekben látunk is fantáziát, de emellett figyeljük a demográfiai folyamatokat és megyünk a vevőink után.
Az az igazság, hogy mi elég jól lefedtük az országot.
A mi bővülésünknek már nem az üzletek nyitása a záloga.
Hogy állnak a raktárakkal? Tervezik újak nyitását?
Két éve nyitottuk az ecseri elosztóközpontot. Ez most a cégnek a legmodernebb, leghatékonyabb elosztóközpontja, amivel a magyar operációt ki is szolgáljuk, de szállítunk innen Szlovákiába, Szlovéniába, Horvátországba, Bosznia-Hercegovinába és Szerbiába, jövő tavasztól pedig Ausztriába is. Anyacégszinten Hollandiában tervezünk egy elosztóközpontot és Spanyolországban.
Hogy érinti a munkaerőhiány a magyar céget?
Érint minket, ahogy mindenki mást, de nálunk nem jellemző, hogy távol-keleti munkaerőt alkalmaznánk.
Mennyit keresnek most a fizikai dolgozók a JYSK-ben átlagosan?
A béreket úgy alakítjuk, hogy mindig tartsunk felfelé egy bizonyos távolságot a garantált bérminimumtól. Amint utóbbi változik, mi is emelünk. Pontos számot nem mondanék.
Bár nem szeretném átvenni a szakszervezetek szerepét, de én hatékonynak találom azt bérmeghatározást, amelyet Ausztriában vagy Németországban követnek. Ott ágazati megállapodások vannak, a bérek munkakörök szerint változnak. Egy bolti eladó például kap egy besorolást, amit a munkaköre és a szolgálati évei alapján határoznak meg, a fizetése pedig ehhez igazodik.
Hogy hat a működésükre a változékony árfolyamkörnyezet?
Mi nem gyártók vagyunk, mi nem exportálunk. Arról a piacról dolgozunk, ahonnan a versenytársaink is, tehát ilyen szempontból ez egy egyenlő helyzet, a verseny tisztességes, és nem függünk külpiactól. Nekünk ez az ecseri raktár ad egy biztonságot, segít abban, hogy az árak ne legyen kitéve az árfolyamváltozásoknak.
Önök is alanyai a kiskereskedelmi adónak. Mit szólnak ahhoz, hogy az adó 2025-ben is fennmarad?
Mi nem érjük el a 100 milliárdos bevételi határt, ahol a cégek a legmagasabb kulccsal adóznak. A JYSK 518 millió forintot fizetett be ezen a jogcímen az elmúlt pénzügyi évben, így ez a tétel nekünk nem fáj annyira. Ami viszont fáj az a környezetvédelmi termékdíj, amely egyik napról a másikra egy 1 milliárd forintos tétel lett. Ezt természetesen ki tudjuk gazdálkodni, ahogy mindenki más is, de a magas inflációs környezetben fájdalmas volt a bevezetése.
Címlapkép forrása: Markus Scholz/picture alliance via Getty Images
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
