Az „agyrohadás” kifejezés definíciója szerint egy személy mentális vagy intellektuális állapotának feltételezett romlását jelenti, különösen az alacsony minőségű, kihívást nem jelentő tartalmat túlzott fogyasztása miatt.
Az Oxford University Press beszámolója szerint a szó használata 230%-kal nőtt 2023 és 2024 között.
A kifejezés eredete Henry David Thoreau 1854-es Walden című művéhez köthető. Thoreau már akkor kritizálta a társadalom azon tendenciáját, hogy az összetett gondolatokat leértékeli az egyszerűek javára, és ezt a szellemi és intellektuális erőfeszítések általános hanyatlására utaló jelnek tekintette.
Az „agyrohadás” a digitális korban új jelentőséget kapott. Kezdetben a közösségi médiaplatformokon, különösen a TikTokon terjedt el a fiatalabb generációk körében. Mára azonban a mainstream médiában is gyakran használják az online tartalmak túlzott fogyasztásának negatív hatásaival kapcsolatos aggodalmak kifejezésére, az alacsony minőségű internetes tartalmakra és azok fogyasztásának egyénre vagy társadalomra gyakorolt negatív hatására. Az online közösségekben gyakran humoros vagy önironikus módon használják, és erősen kötődik a gyorsan terjedő, népszerű tartalmakhoz.
Ez a tartalom vezetett a kialakulóban lévő „agyrohadt nyelvezethez” - mint például a „skibidi”, ami valami értelmetlen dolgot jelent, és az „Ohio”, ami valami kínos vagy furcsa dolgot jelent -, jól mutatja, hogyan terjednek el az online kultúrából származó kifejezések a hétköznapi nyelvhasználatban.
Míg tavaly a Collins Dictionary angol nyelvű szótár a „mesterséges intelligencia” kifejezést választotta az év szavának, addig az Oxfordnál a rengeteg karizmát jelentő „rizz” volt a győztes.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
