Ibrahim Thiaw, az ENSZ sivatagosodás elleni küzdelméről szóló egyezményének (UNCCD) ügyvezető titkára a Reutersnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá válnak és súlyosabbak az aszályok, valamint a növekvő népesség növekvő élelmiszerszükséglete miatt a társadalmak egyre nagyobb ellátásbiztonsági veszélynek vannak kitéve, ha nem tesznek lépéseket.
A héten Rijádban zajló kéthetes találkozó célja a világ aszályokkal szembeni ellenálló képességének megerősítése. A tárgyalások során többek között az államok jogi kötelezettségeinek szigorítása, a következő stratégiai lépések meghatározása és a finanszírozás biztosítása kerül napirendre.
Egy vasárnap közzétett, ENSZ által támogatott tanulmány szerint a földterületek elhasználása veszélyezteti az emberiség hosszabb távú élelmiszerellátását.
A jelentés szerint
mintegy 15 millió négyzetkilométernyi - az Antarktisznál nagyobb - terület már most is elhasználódott, és évente mintegy 1 millió négyzetkilométerrel növekszik ez a szám.
A mezőgazdaság felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 23%-áért, az erdőirtás 80%-áért és az édesvíz-felhasználás 70%-áért. Thiaw szerint a szükséges napi 1 milliárd dollár nagy részét a magánszektornak kell előteremtenie.
A világ földterületeinek helyreállítására irányuló beruházások nagy része közpénzekből származik. És ez nem helyes. Mert alapvetően a földek degradációjának fő mozgatórugója a világon az élelmiszertermelés, ami a magánszektor kezében van
- mondta az ENSZ-vezető. Hozzátette, hogy jelenleg a károsodott földek helyreállításához szükséges pénznek mindössze 6%-át biztosítja a magánszektor.
Az ENSZ becslése szerint a 2,6 milliárd dollárnyi befektetés - ami megközelíti Franciaország éves gazdasági teljesítményét - a világnak évente legalább 278 milliárd dollárral többet kellene a célra fordítania. 2022-ben mindössze 66 milliárd dollárt költöttek az országok a termőföldekre.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
