Franciaország jelenlegi politikai válsága messze túlmutat a párizsi parlamenti viták és hatalmi játszmák megszokott forgatókönyvén. A helyzet drámai és tartós következményekkel fenyeget nemcsak az ország politikai rendszerére, hanem gazdasági jövőjére nézve is. Az államadósság soha nem látott magasságokba emelkedett, GDP-arányosan 120 százalék környékére ugrott a koronavírus-jávány után, ami mostanra csak 110 százalékig csökkent a harmadik negyedévig. Eközben a reálgazdasági növekedés idén 1,1–1,2 százalék lehet az Európai Bizottság szerint, a politikai törésvonalak pedig mélyebbek, mint valaha.
A francia kormányválság gyökerei
A jelenlegi helyzet kialakulásához több tényező járult hozzá:
- a nyári előrehozott választások után Michel Barnier kisebbségi kormánya képtelen hatékonyan navigálni a parlamenti többség hiányában, amely a Nemzeti Tömörülés (RN) szélsőjobboldali pártot gyakorlatilag „királycsinálóvá” emelte.
- A költségvetési törvény körüli vita ennek ékes példája: a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetet a szenátus radikális módosításokkal utasította el, amelyek 5,5%-os GDP-arányos deficitet vetítettek előre, szemben a kormány 5%-os célkitűzésével (és az uniós túlzottdeficit-eljárás 3 százalékos elvárásával.
A parlamenti többség megszerzésének kudarca után Barnier kénytelen volt visszavonni néhány népszerűtlen adóemelési javaslatot, hogy legalább részleges támogatást nyerjen a törvényhozásban.
Marine Le Pen és pártja azonban telhetetlen, ultimátumot adott a kormánynak, amelyben többek között az energiaadók emelésének visszavonását, a nyugdíjak inflációkövető emelését, valamint a bevándorlók egészségügyi ellátásának szigorítását követelte.
A kormány részben engedett ezeknek a követeléseknek, ám az RN további kompromisszumokat vár, különben bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba. Ez a helyzet különösen fenyegető, hiszen a szélsőjobboldali párt már többször bizonyította, hogy kész politikai instabilitást okozni céljai eléréséért.
A költségvetési politika csapdája
Franciaország költségvetési helyzete strukturális problémákat tükröz. Az ország az elmúlt években folyamatosan túlköltekezett, miközben a gazdasági növekedés elmaradt az európai átlagtól.
Az államháztartási hiány 6,1%-os szinten áll 2024-ben, ami az egyik legmagasabb az eurózónában, és a költségvetési deficit folyamatos növekedése az államadósság fenntarthatatlanságához vezethet.
A deficit finanszírozása egyre nehezebb, mivel Franciaország hitelkockázati prémiuma emelkedik, és a befektetői bizalom csökken. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a francia államadósságteher még mindig relatív alacsony: szemben a magyar 6,3-7 százalék körüli hosszúhozammal, az ország állampapír-kamatai még a kormányválság árnyékában is csak 2,8-3,3 százalék között mozogtak novemberben a 10 éves lejáratú kötvényeknél, de ezzel is a görög papírok szintjére kerültek múlt héten.
A gazdaság helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a kormány az adóemelés helyett inkább a költségvetési kiadások csökkentésére próbál összpontosítani, ami rövid távon recessziós hatásokat eredményezhet.
Az állami támogatások csökkentése számos vállalatot és háztartást érint, ami tovább növeli a társadalmi elégedetlenséget.
Az infláció, amely az energiaárak emelkedése miatt amúgy is jelentős, különösen nehéz helyzetbe hozza a lakosságot. Bár az energiakiadások emelkedése is relatív: európai viszonyban a francia áramárak továbbra is az egyik legalacsonyabbak az EU-ban, de a lakosság így is jelentős drágulást érzékelt, végső soron pedig az emberek elégedetlensége, ami fegyvert Le Pen és pártja kezébe.
Politikai instabilitás és társadalmi feszültségek
A politikai válság nem csupán a parlament falain belül érezhető. Franciaország társadalma egyre megosztottabb, amelyet az emelkedő megélhetési költségek és a kormány gazdaságpolitikája csak tovább súlyosbít – írja a L'Express.
Pont az elégedetlenséget kihasználva, Marine Le Pen pártja erősödni látszik az általa okozott válságban, és egyre nagyobb hatást gyakorol a mérsékelt és baloldali pártokra is. Egyelőre ráadásul a jobbközép oldal és a centristák képtelenek hatékony ellenállást tanúsítani, a piacok pedig tartanak az RN megerősödésétől, ezért is emelkednek a francia országkockázati prémiumok a Les Echosnak nyilatkozó szakértők szerint.
A kormánnyal szembeni általános elégedetlenség a sárgamellényes mozgalom óta nem látott mértékben növekszik.
Az energiaárak emelkedése, a nyugdíjak reálértékének csökkenése és az állami szolgáltatások színvonalának romlása miatt az utcai tiltakozások egyre gyakoribbak. A társadalmi elégedetlenség ráadásul tovább fokozza a gazdasági nehézségeket, mivel a politikai bizonytalanság miatt a külföldi befektetők is elfordulnak az országtól.
Nemzetközi és európai dimenziója is lehet a válságnak
Franciaország válsága az Európai Unió számára is komoly kihívást jelent. Az ország az eurózóna második legnagyobb gazdaságaként alapvető szerepet játszik az európai pénzügyi stabilitás fenntartásában. A francia államadósság esetleges fenntarthatatlanná válása és a költségvetési deficit veszélyezteti az eurózóna egységét, különösen akkor, ha a Nemzeti Tömörülés esetleges hatalomra kerülése euroszkeptikus politikát eredményezne.
Az Európai Központi Bank és az EU vezetői nyomást gyakorolnak Franciaországra, hogy reformokkal csökkentse a költségvetési hiányt.
Azonban az Emmanuel Macron elnöksége alatt kialakult politikai polarizáció miatt a reformok végrehajtása rendkívül nehéznek bizonyul. Az európai vezetők attól tartanak, hogy Franciaország példája további politikai instabilitást szülhet az Európai Unió más tagállamaiban is.
Lehetséges megoldások és jövőbeli kilátások
A jelenlegi helyzet megoldása komoly kihívást jelent. A kormány stabilizálása érdekében Michel Barnier-nek konszenzust kellene kialakítania a parlamenti pártok között, ám a politikai polarizáció miatt ez rendkívül nehéz. A gazdasági reformok végrehajtása elengedhetetlen a költségvetési fenntarthatóság helyreállításához, de ezek rövid távon súlyos társadalmi és politikai következményekkel járhatnak.
Franciaország számára a kiút az európai integráció mélyítésében és a strukturális reformok végrehajtásában rejlik – vélik a Les Echos-nak nyilatkozó szakértők.
A jelenlegi kormány, amelyet a hagyományos jobboldali pártok és Emmanuel Macron elnök centrista pártja támogat, nem rendelkezik többséggel a nemzetgyűlésben, ha pedig nem sikerült konszenzusra találnia a parlamentben, akkor a 2025-ös költségvetés elfogadására parlamenti szavazás nélkül kerülhet sor.
A francia alkotmány 49.3-as cikkelye lehetővé teszi, hogy egy törvényjavaslatot a parlament automatikusan elfogadottnak nyilvánítson, amennyiben a miniszterek többsége jóváhagyja a szavazás mellőzését, és ezt követően 24 órán belül nem sikerül bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni a kormányt.
Az Új Népi Frontot tömörítő baloldali blokk már bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez, amennyiben a kormány a 49.3-as cikkelyhez folyamodik.
Azonban a kormány eltávolítása csak a baloldal és a szélsőjobboldal közös szavazataival lenne lehetséges, ami a Nemzeti Összefogás vezetője, Marine Le Pen számára meghatározó hatalmi pozíciót biztosít. Pártja, amely a parlament legnagyobb frakcióját alkotja, eddig kerülte, hogy a radikális baloldal vezette oldallal egy platformra kerüljön.
Vasárnap a szocialista párt és a szélsőbaloldali pártok is jelezték, hogy támogatni fogják a bizalmatlansági indítványt Barnier kormánya ellen, ha a 49.3-as cikkelyt alkalmazza. Azonban feltételként azt szabták, hogy a miniszterelnök vegye figyelembe politikai követeléseiket, ami a két évvel ezelőtti nyugdíjreform részleges visszavonását jelentené – például a korhatárkedvezmények visszaállítását –, valamint a szociális kiadások növelését, ami a költségvetési egyensúlyt boríthatja meg.
Egy harmadik lehetőség, hogy Barnier és kabinetje hagyja, hogy a költségvetés elvérezzen a francia nemzetgyűlési szavazáson. Ekkor az elnök, Emmanuel Macron dönthet úgy, hogy egy héten belül rendeleti úton ad ki egy büdzsét a jövő évre. Nem lenne ez példanélküli Macron regnálása alatt, az előző évben ugyanígy törte le a parlamenti ellenállást.
Címlapkép forrása: Telmo Pinto/NurPhoto via Getty Images
