Az Európai Központi Bank az infláció csillapodásával párhuzamosan újragondolja monetáris politikai megközelítését. Philip Lane egy podcastban hangsúlyozta, hogy a döntéseket a jövőbeni kockázatokra kell alapozni, nem csupán a rövid távú adatokra – írja a Financial Times.
Ez a szemléletváltás a járvány utáni inflációs sokk tanulságaira épül, mely rávilágított a hagyományos előrejelzési modellek korlátaira.
Az infláció októberi 10,6%-os csúcsáról 2,3%-ra csökkent, de Lane szerint a szolgáltatási szektor inflációjának további mérséklődése szükséges a cél eléréséhez.
A podcastot követően az Eurostat jelentése szerint az éves szolgáltatási infláció 3,9%-ra csökkent, amely alacsonyabb a vártnál. Lane ugyanakkor kifejtette, hogy a diszinflációs folyamat lezárása után a monetáris politikának ismét előretekintővé kell válnia. Hangsúlyozta, hogy az új gazdasági sokkok felismerése és kezelése lesz a kulcs a fenntartható 2%-os infláció biztosításához.
Az EKB várakozásai szerint a 2%-os inflációs cél elérése 2025-ben valósulhat meg, így a 2024-es év fordulópont lehet a stratégiaváltás szempontjából.
A monetáris politikai irányvonal jövőbeni változásáról egyelőre nem született döntés, de az EKB december 12-i ülésén elemzők szerint várhatóan negyed százalékponttal, 3%-ra csökkenti a betéti kamatot. Ez továbbra is szigorú szintnek számít, amely a gazdaság lassulását célozza. Lane megjegyezte, hogy
bár a rövid távú adatokra való támaszkodás háttérbe szorulhat, az érkező kockázatok elemzése továbbra is fontos marad az EKB számára.
Az EKB stratégiájának jövőbeni iránya megosztja az elemzőket és a döntéshozókat. Fabio Panetta, az olasz jegybank kormányzója novemberben egy előremutatóbb megközelítést szorgalmazott, amely a kamatcsökkentéseket előre jelezné, ezzel elkerülve a korábbi alacsony inflációs időszakok megismétlődését.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
