Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ambiciózus célok Malajziában
Malajzia, amely elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re nettó zéró kibocsátást hajt végre, ki kívánja használni az elektromos mobilitás előnyeit emissziós céljainak elérése és az ország energetikai átállásának felgyorsítása érdekében. A 2023-ban kiadott Nemzeti Energetikai Átállási Ütemterv (NETR) mind a két-, mind a négykerekű elektromos járművek elterjedése terén 2040-re 50%-os célt tűzött ki.
Sőt, az ország arra is törekszik, hogy 2050-re robusztus helyi EV-gyártási bázissal rendelkezzen, ahol a termelés 90%-át majd helyben érik el, valamint addigra a tömegközlekedés részesedése 60%-os legyen a zöld mobilitásban. Érdekes módon az ütemterv azt is kimondja, hogy addigra cél a belsőégésű motorok (ICE) üzemanyag-fogyasztásának folyamatos javítása is, azaz a kisfogyasztású belsőégésű motorok használata.
Malajziában a járművek mindössze 2%-a elektromos, elterjedésük továbbra is szerény mértékű, bár a növekedés ígéretes jelei mutatkoznak. 2023-ban például 286%-kal nőtt az EV-eladások száma: összesen 10.159 darabot értékesítettek tavaly a 2022-es 2631-hez képest (ez maga tízszeres növekedés az előző évi 277 darabhoz képest), tehát a lehetőségek jók. Az eladások növekedése a növekvő fogyasztói érdeklődést, valamint az elektromos járművek bevezetését célzó kormányzati kezdeményezések és ösztönzők hatékonyságát tükrözi.
Fülöp-szigetek a nikkel vezető termelője lenne
A Fülöp-szigeteken az elektromos járművek bevezetése egyre gyorsabban halad, egyre több modell, fenntartható kezdeményezés és befektetés valósul meg mind az állami, mind a magánszektorból. A Standard Insights marketingkutató vállalat 2023-as felmérése szerint a filippínók pozitívan viszonyulnak az elektromos meghajtású járművekhez, mint a közlekedés egyik legfontosabb választási lehetőségéhez, különösen a fiatalabb generáció körében. Jelentős, 50,8%-os arányban bíztak abban, hogy az EV-k lesznek az autóipar jövője, ami pozitív fejleményt mutat az ország közlekedési ágazatában.
A Fülöp-szigeteki Elektromos Járművek Szövetségének (EVAP) adataiból kiderül, hogy az elektromos járművek jelenleg a fülöp-szigeteki piac egyelőre szerény méretét növelik: országszerte 15 300 elektromos járművet forgalmaztak, 354 elektromos motorkerékpárral és 88 elektromos busszal. Ezek alapján a fülöp-szigeteki elektromos járművek piaca várhatóan tovább fog növekedni az elkövetkező években.
Az EVAP előrejelzése szerint 2030-ra az elektromos járművek száma elérheti a 6,6 milliót, ebből a legnagyobb arányt (55%) a 3,6 millió elektromos motorkerékpár és kerékpár adhatja. A jelenlegi értékesítési trendek alapján az elektromos triciklik a piaci részesedés 25%-át tehetik ki. A fennmaradó 15%-on az elektromos buszok és haszongépjárművek osztoznak majd, így a személygépkocsik körülbelül 5%-kal részesedhetnek.
Fülöp-szigetek a világ egyik vezető nikkelexportőrének számít, terveket is vázolt fel arra vonatkozóan, hogy megelőzze Indonéziát, mint az akkumulátorok gyártásában kritikus fontosságú szereppel bíró fém globális vezető termelőjét.
A kínai finanszírozás támogatásával Indonézia az elmúlt években termelésének felgyorsításával megzavarta a globális nikkelpiacokat. A fülöp-szigeteki kormány szerint az ország most ausztrál, amerikai, kanadai és európai vállalatok érdeklődését is felkeltette, hogy a következő években növeljék termelésüket.
Szingapúr: jövőre kivezetik az új dízelautókat
2040-re a személyszállító elektromos járműveknek Szingapúrban lesz a legnagyobb részesedése Délkelet-Ázsiában
– derül ki a BloombergNEF energiakutató szolgálatának jelentéséből. Az előrejelzés szerint ekkor az összes személygépjármű 80%-a elektromos meghajtású lesz szemben a 24%-os regionális átlaggal. A második helyen álló Thaiföld az előrejelzések szerint 41%-os részesedéssel bír majd, aztán Vietnam (31%), Indonézia (25%), Malajzia (15%) és Fülöp-szigetek (10%) következik a sorban.
A BloombergNEF jelentése azt jósolja, hogy az akkumulátorárak 17%-kal esnek majd minden alkalommal, amikor a piacon lévő akkumulátorok száma megduplázódik. Itt jegyezzük meg, hogy 2010 és 2023 között az akkumulátorok ára 90%-kal csökkent. 2023-ban az éves EV-eladások Délkelet-Ázsiában második egymást követő évben háromszorosára nőttek az ösztönző intézkedéseknek (támogatások és adókedvezmények) és a kínai autógyártók növekvő jelenlétének köszönhetően. Az EV-k elterjedését ösztönző intézkedések közé tartozik az is, hogy például 2025-től Szingapúrban nem lehet majd új dízelüzemű autókat vagy taxikat bejegyezni.
A BYD és a BMW is bővít Thaiföldön
Thaiföld a belsőégésű motorral hajtott autók gyártásának és összeszerelésének egyik fő központja Délkelet-Ázsiában. A feldolgozóipar járul hozzá legnagyobb mértékben az ország GDP-jéhez, ezért Thaiföld számára létfontosságú, hogy megőrizze vezető szerepét a régióban. Bár az EV-piac a térségben még viszonylag kicsi, Thaiföld az eladások alapján már 2022-ben is uralta a délkelet-ázsiai piacot, így
az EV-autógyártók számára a legjelentősebb piac a régióban.
Az EV-k regisztrációja Thaiföldön 2018 és 2023 között folyamatosan nőtt, és az előrejelzések szerint 2025-re a thaiföldi EV-piac értéke csaknem megduplázódik.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy Thaiföld gyorsan válik a globális EV-ipar jelentős szereplőjévé, világszerte vonzza a legnagyobb autóipari óriásokat.
A kormányzati ösztönzők és stratégiai beruházások táplálják az átalakulást, Thaiföldet az elektromos járművek és a fejlett akkumulátor technológiák kulcsfontosságú gyártási bázisaként pozicionálva. Az elektromos járművek világában két óriás kerül a címlapokra: a BYD és a BMW. Jelentősen eltérő hátterük ellenére – a BYD egy viszonylag új kínai vállalat, a BMW pedig egy tekintélyes, 108 éves német márka – mindketten stratégiai döntést hoztak arról, hogy Thaiföldön bővítik EV-gyártási kapacitásaikat. A lépés kiemeli Thaiföld növekvő fontosságát az új hajtású járművek gyártási központjaként.
Összességében a thaiföldi EV-piac az elkövetkező években jelentősen növekedhet az üzemanyagárak növekedése, a kormányzati ösztönzők és a súlyos légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések miatt.
Vietnám jelentős autógyártóvá válhat
A KPMG friss kutatási jelentése szerint az elmúlt években Vietnám autóiparának jelentős fejlődését tapasztalhattuk. Bár ez a folyamat egy kicsit később kezdődött az országban, mint a szomszédos államokban (például Thaiföldön, Indonéziában és Malajziában), de a növekedési potenciál ígéretes. Gyakorlatilag Vietnám az autóipar kulcsszereplőjévé válhat. Az egyik legfontosabb tényező, amely hozzájárul Vietnám potenciáljához az EV-piacon, az az ország növekvő gyártási kapacitása. Néhány belsőégésű és elektromos modellt ma már belföldön gyártanak, és exportálnak is.
Az elektromos járművek megjelenése új lehetőségeket teremtett az ország számára, hogy regionális vagy akár globális elektromosjármű-gyártóvá váljon.
Ezenkívül Vietnám és más országok közötti kereskedelmi megállapodások kulcsszerepet játszhatnak az ország EV-iparának növekedésében. Az ASEAN-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások egyik legnagyobb hálózatával (az aláírt megállapodásokat tekintve) Vietnám hozzáférhet a legmodernebb technológiához, tudáshoz és partnerségekhez más EV-piacokkal, tovább növelve már meglévő képességeit.
Az is fontos lehet, hogy Vietnám támogató szakpolitikai környezetet teremtsen, amely adókedvezményeket is magában foglal. Ez arra ösztönözné a vállalkozásokat és az embereket, hogy fektessenek be az EV-iparba, a technológiába és a támogató infrastruktúrába, ezáltal felgyorsítva a helyi piac növekedését, és vásároljanak helyben gyártott gépkocsikat.
Súlyos kockázatok a nikkelbányászat körül
Az energetikai átálláshoz olyan kritikus ásványi anyagokra lesz szükség, mint a réz, a lítium, a nikkel, a kobalt és a grafit. Mint ahogy az cikkünk első részében kifejtettük, a nikkel fontos szerepet játszik a zöld átmenetben, amelyet az elektromos járművek meghajtására használt lítium-ion akkumulátorok katódanyagának előállításához használnak.
A nikkel iránti kereslet legnagyobb mértékű növekedése a következő két évtizedben várhatóan az elektromos járműiparból származik.
Ugyanakkor a délkelet-ázsiai országokban, köztük Indonéziában és a Fülöp-szigeteken folytatott nikkelbányászati tevékenységek negatív környezeti és társadalmi hatásairól szóló jelentések növekvő száma aggasztja a befektetőket. Az általános problémák közé tartozik a trópusi esőerdők irtása, a víz- és levegőszennyezés, a helyi közösségekkel való konfliktusok és a biológiai sokféleség csökkenése.
Felelősen gondolkozó lehetséges finanszírozók, több mint 2700 milliárd dollár összevont vagyonkezeléssel rendelkező 31 befektető írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben elvárják a vállalatoktól, hogy fokozzák a környezeti és társadalmi kellő gondosságot az elektromos járműipar nikkelellátási láncaiban. Felszólítanak arra, hogy a felelős bányászat követelményeit építsék be nyersanyag-ellátási lánccal kapcsolatos politikáikba. Ennek értelmében a vállalatoknak időhöz kötött kötelezettségvállalásokat kellene elfogadniuk az erdőirtásmentes nikkelellátási láncok kialakítására.
Az is egyre világosabban látszik, hogy a zöld átálláshoz és az akkumulátoriparhoz szükséges ásványi nyersanyagok kitermelése növeli a korrupció kockázatát, amely hagyományosan magas az egész térségben. Például Indonézia gyors léptékben bővülő nikkelipara egyre inkább a korrupcióellenes hatóságok ellenőrzése alá került. Több kormánytisztviselő ellen folyik eljárás vagy nyomozás a Sulawesi és Észak-Maluku-szigetek főbb nikkelérctermelő régióiban a bányászati engedélyek kiadásával kapcsolatos állítólagos megvesztegetés miatt. A burjánzó korrupció a kormány bevételkieséséhez vezetett, és nagymértékű környezetpusztítást okozott, ami veszélyeztette a helyi közösségek megélhetését, és gyakori földvitákhoz vezetett.
A Transparency International 2023-as korrupciós érzékelési jelentésében Szingapúrt tartották Délkelet-Ázsia legkevésbé korrupt országának, 100-ból 83-as pontot érve el (minél magasabb az érték, annál jobb a korrupciós helyzet). Összehasonlításképpen Indonéziát, Kambodzsát és Mianmart az ASEAN-régió legkorruptabb országainak mérték, a korrupciós indexen mindössze 34, 22 és 20 pontot értek el.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a megújuló energiafogyasztásban kevéssé fejlett országok a vízenergia-, biomassza-, napenergia- és szélenergia-fejlesztésekkel egyre nagyobb mértékben keresik a fosszilis energiahordozókat helyettesítő megoldásokat. Így van ez az ASEAN-régióban is, ahol komoly lépéseket terveznek e zöld helyettesítők felé, hogy az egész régió kevésbé támaszkodjon a fosszilis tüzelőanyag-forrásokra. Erős korreláció van az ökoinnováció, a kereskedelmi nyitottság, a pénzügyi fejlettség, a zöld energiák fejlesztése, a kormányzati irányítás, az iparosítás és a fenntartható fejlődési útvonal között.
Az ASEAN-országok ma még messze vannak az EU sztenderdjeitől az energiaátmenet előrehaladását tekintve, ideértve az energiatárolást, a közlekedés és az ipar zöld elektrifikációját. Ugyanakkor készen állnak arra, hogy egy nagy ugrással 15 év alatt behozzák ezt a hátrányt, sőt, ha az Európai Unió továbbra is csak egyhelyben topog, akár még le is előzhetik.
Erős gazdasági fejlődés tapasztalható ugyanis az ASEAN-országokban, a szervezet 10 tagállamának teljes nominális GDP-je 2022-ben elérte a 3600 milliárd dollárt, ami több mint kétszerese a 2009-es 1600 milliárdos értéknek. Az ASEAN-országok teljes gazdasági mérete valamivel nagyobb volt 2022-ben, mint Indiáé, amelynek becsült GDP-je 3500 milliárd dollárt tett ki.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
