Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Klíma- és energiapolitikával kapcsolatban Trump négy dolgot mondott a kampány során:
- Az USA magas védővámokat vezet majd be elsősorban a kínai importra, beleértve a napelemeket, akkumulátorokat és hasonló megújuló technológiákat.
- Az új amerikai kormány csökkenti a zöldenergia pénzügyi támogatását.
- Szabályozási korlátozásokat vezetnek be az új offshore szélerőművek létesítésére.
- Felpörgetik az amerikai földgáz kitermelését és exportját.
Most tegyük félre el a Trump ígéreteivel kapcsolatos indokolt óvatosságot, és tekintsünk úgy ezekre a lépésekre, mint amelyek többé-kevésbé így fognak bekövetkezni. Nézzük meg, milyen hatással lehetnek Európára.
Versenyképesebbé válhatnak az európai beruházások
Napelemeket, akkumulátorokat jelenleg elsősorban kínai gyárak állítanak elő. Hatalmas termelőkapacitások épültek ki az elmúlt években, amelyek a magas fix költségeiket akkor tudják csak kitermelni, ha nagy mennyiséget gyártanak folyamatosan. Az egyre növekvő mennyiségek folyamatosan viszik lejjebb az egységárakat, olcsóbbá téve a naperőművek vagy energiatárolók építését.
Magyarországon is ez segített abban, hogy közel 7000 megawattnyi háztartási és ipari naperőművet tudtunk építeni néhány év alatt, már idén elérve az eredetileg 2030-ra kitűzött célt.
Ha a kínai termékeket kevésbé kedvezően lehet az USA-ban eladni, azaz az ottani kereslet csökken, akkor az láncreakciót indíthat el:
- A kínai gyárak megpróbálják a felszabaduló kapacitásaikat máshol értékesíteni.
- Az európai vevők jobb tárgyalási pozícióba kerülhetnek, olcsóbban vásárolhatnak.
- A beruházásaik jobb megtérüléssel számolhatnak.
- A befektetők ezért inkább majd Európát választják a megújuló projektek helyszínéül.
- Tovább gyorsul a megújulók térnyerése Európában.
Persze mindez csak akkor igaz, ha az EU nem vezet be magas vámokat a kínai technológiára. Mert ha követjük az USA-t ebben, akkor nem nálunk csapódik le az előny, hanem Ázsiában, Közel-Keleten vagy Afrikában, ahol továbbra is szívesen vesznek majd olcsó kínai napelemeket.
Kedvezőbbé válhat az európai Green Deal
A Biden-elnökség egyik fő eredménye az Inflation Reduction Act (IRA) elfogadása volt, ami a nevével ellentétben igazából zöld beruházások célzott adókedvezményéről szól. Több évre elosztva, közel 400 milliárd dollár támogatás lett kitűzve, ami az elemzések szerint akár 1000 milliárd dollárnyi beruházást is ösztönözhet megújuló és alacsony karbontartalmú technológiák körében.
Volumenében ez összehasonlítható az európai Green Deal programmal, de míg az amerikai adókedvezmények viszonylag könnyen áttekinthetőek és alkalmazhatóak, az európai támogatások egy összetett, lassú és bonyolult utat kínálnak. Nem véletlen, hogy a bevett álláspont az, hogy az amerikai IRA hatékonyabban ösztönzi a szükséges beruházásokat. Kifejezetten igaz ez az innovatív, korai fázisban lévő technológiákra, mint például a kisméretű atomreaktorok (Small Modular Reactor – SMR) vagy a széndioxid megkötés és tárolás (Carbon Capture and Storage - CCS).
Az új amerikai kormány valószínűleg csökkenteni fogja az IRA által elérhető adókedvezményeket, hogy a megspórolt pénzt a Trump által korábban bevezetett általános adócsökkentések fenntartására fordíthassa.
Az IRA teljes megszüntetése nem valószínű, mert eddig nagy részben republikánus választókörzetekben ítéltek meg támogatásokat, és a Trumpot támogató energiacégek is aktívak a nukleáris, biogáz, geotermikus és CCS projektekben. Sokkal nagyobb az esély a megújuló energia (nap és szélerőművek), az ipari projektek (pl. karbon-semleges acél- vagy műtrágyagyártás) és az elektromos autózás támogatásának csökkentésére.
A jó hír az, hogy olyan innovatív technológiák, mint például a CCS vagy a geotermikus erőművek várhatóan a kedvezményezett körben maradnak, ahol az amerikai fejlesztések globálisan hasznosak tudnak lenni az energia-átmenet során. A rossz hír az, hogy ez nem történik meg a támogatásból kieső technológiákban.
De itt jöhet el Európa szerepe, Mert lehet, hogy az IRA hatékonyabb támogatási rendszer volt, mint az európai programok, de a megszűnő támogatásnál egy bonyolult is jobb.
Ha az európai Green Deal bejáratódik, egyszerűsödik, a versenyképességünket (pl. az energiaköltségek csökkentését vagy az innovációt) jobban elősegítő irányba mozdul el, akkor egy világszerte vezető támogatási rendszerré válhat.
Fellendülhet az európai szélenergia hasznosítása
Nem jó évei vannak az offshore szélerőművek fejlesztésében érdekelt vállalatoknak. A növekvő költségek, az egyre bonyolultabb technológiai megoldások, a szabályozási bizonytalanságok miatt a befektetők inkább másba, máshova teszik a pénzüket, és egyre-másra törlik a szélenergia projektjeiket Európában vagy az USA-ban.
Trump többször, hangosan kritizálta az offshore szélenergiát, és megígérte, hogy megválasztása után nem ad engedélyt új projektek létesítésére. Ez felértékeli az európai projektlehetőségeket.
Az Északi-tenger világszinten is kiemelkedően jó helyszín szélenergia termelésére: erős és stabil a széljárás, sekély a tengeraljzat, nagy és közeli a kereslet a termelt zöldenergiára. Mégis, a bonyolult engedélyezési eljárások, az érintett országok határozott fellépésének hiánya eddig nem segített abban, hogy ezt a potenciált ki is lehessen teljesen aknázni.
Ha Európa folytatja a megkezdett ésszerűsítést, és ezzel egyidőben Amerikában befagynak a lehetőségek, akkor a befektetők, fejlesztők inkább nálunk fognak tengeri szélenergiaparkokat építeni. Ez lejjebb viheti az áram árát egész Európában.
Csökkenhetnek az európai energiaárak?
Jelenleg moratórium van az USA-ban a cseppfolyósított földgáz (LNG) terén új exportterminálok engedélyezésére. Az olaj- és gázkitermelés engedélyezése is lassabb annál, mint amit a termelők látni szeretnének. Trump ígéretet tett ezeknek a korlátoknak a gyors megszüntetésére. Az egyik híressé vált kampányszlogenje is az volt, hogy ‘Drill, baby, drill!’, azaz fúrjunk és termeljünk annyit, amennyit csak lehet.
A várható nagyobb amerikai gázexport nagyobb kínálatot jelenthet majd Európában. A nagyobb kínálat – ha minden más változatlan – alacsonyabb árhoz vezet.
A jelenlegi európai gázár szintje kb. kétszerese annak amennyibe az amerikai LNG kerül (beleértve a szállítás és visszakonvertálás költségét is), úgyhogy van hová csökkenni. Az alacsonyabb energiaárak pedig növelik az európai ipar versenyképességét – vagy legalábbis csökkenthetik a versenyhátrányát.
Összességében tehát nem kizárt, hogy a Trump-kormányzat éveiben az európai energia-átmenet felgyorsul, több nap- és szélerőmű épül, az energiaárak alacsonyabbak lesznek, mint amilyen kifutás a demokrata kormány megmaradása esetén lett volna várható. De ehhez az kell, hogy az európai országok ne állítsanak kereskedelmi, bürokratikus akadályokat az iparág elé, sőt számolják fel az eddigieket. Lehetőleg ne büntessék vámokkal a kínai megújuló technológiát vagy az amerikai LNG-t, tegyék egyszerűbbé az arra érdemes beruházások megvalósítását, és hatékonyabbá a támogatási rendszert. Ha az amerikaiak lassítanak, akkor mi lépjünk a gázra! Nem csak azért, mert így előzhetünk, de ezzel a klímának is jót teszünk.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
