Jönnek az intézkedések az EU-ban
A Mario Draghi-féle uniós versenyképességi jelentés szeptemberi közzététele után több, az elektrifikáció szempontjából jelentős intézkedés várható az EU-ban. Ilyen például az autók szén-dioxid-kibocsátási sztenderdjeinek célzott felülvizsgálata, egy új Tiszta Ipar Terv kidolgozása a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében, az uniós elektrifikációs akcióterv megalkotása, vagy az elektromos töltők telepítéseinek felgyorsítása is - derült ki Mezősi András, a REKK tudományos főmunkatársa és Szabó László igazgató közös prezentációjából (Where do we stand in the electrification process in 2024?), amelyet az intézmény vezetője mutatott be.
A világ számos régiójában magasabb az elektrifikációs ráta
- vagyis a villamos energia bruttó végső energiafelhasználáson belüli aránya -, mint az Európai Unióban. Az EU 21,5%-os elektrifikációs rátáját meghaladja az Egyesült Államok 22,1%-os, Ázsia csendes-óceáni részének 25%-os, Kína 27,9%-os, valamint Japán 29,5%-os mutatója is, miközben a villamosenergia-termelés karbonintenzitása (az egységnyi elektromosság előállítása során megvalósuló szén-dioxid-kibocsátás) az Unióban a legkisebb. (A modellek, illetve várakozások szerint a világ gazdaságilag fejlett régióiban az elektrifikációs rátának az 50-60%-os sávba kell emelkednie 2050-ig a karbonsemlegességi cél eléréséhez.)
A fűtés-hűtés szektorban az elektrifikációt támogatja a hőszivattyúk terjedése. Az elmúlt tíz évben Európa-szerte erőteljesen nőtt a hőszivattyú-telepítések száma, így az EU nagy részén (21 tagállamban) az új fűtési rendszerek közel harmada (32%) már hőszivattyún alapulnak. Közép- és Kelet-Európában a hőszivattyúk előretörése lassabb, de az egyes országok között jelentős különbségek vannak. Így például míg Lengyelországban és Csehországban a hőszivattyú-piac növekedése közepesnek mondható, addig Magyarország és Szlovákia az alacsony növekedési klaszterbe tartozik.
A közlekedési szektorban szintén tart az elektrifikációs trend, de az egyes uniós országok között e tekintetben is nagy eltérések mutatkoznak észak és dél, illetve nyugat és kelet között. A tisztán elektromos meghajtású járművek aránya a teljes személygépjármű-állományon belül az északi országokban a legmagasabb (5-7%), Magyarország Szlovéniával és a balti államokkal együtt a közepes növekedést felmutató országok közé tartozik (~1%) a többi közép- és kelet-európai ország azonban a mediterrán államokkal együtt lemaradásban van e tekintetben - húzta alá Szabó László.
A nyilvános elektromos töltők telepítése szempontjából messze Hollandia teljesít legjobban az EU-ban; a németalföldi országban már 190 000 töltőállomás üzemel, amely a teljes uniós mennyiség mintegy harmada. Közép-Kelet-Európában ritkább az e-töltő-infrastruktúra, Magyarországon pedig az olcsó otthoni töltés is akadályozza a nyilvános e-töltők terjedését.
Mi a helyzet az energiafelhasználással?
Az EU villamosenergia-felhasználása 2007-ig évi átlag 1-1,5%-kal bővült, 2005-től azonban az éves növekedés mérséklődni kezdett sőt, 2005-től már nem látható növekvő trend. A villamosenergia-felhasználás és a bruttó hazai termék (GDP) együtt mozgása 2005-ig nagyon erős volt, ezt követően azonban az összefüggés lényegében megszűnt, és miközben a GDP továbbra is emelkedő trendet követ, addig az áramfogyasztás stagnál. Az egyes uniós tagállamok fogyasztási trendjei között azonban erőteljes különbségek vannak. A 2000-es és 2010-es évtized közepéhez képest egy-két kivételtől eltekintve csak Közép-Kelet-Európa bizonyos országaiban nőtt az áramfogyasztás, egyébként stagnálás vagy csökkenés jellemezte a felhasználást.
Hasonló regionális eltérések jellemzőek az ipari villamosenergia-felhasználás alakulására is. A szektor fogyasztása jelentősen visszaesett a 2000-es évek második felében, azóta pedig gyakorlatilag stagnál, miközben az ipar részaránya a teljes villamosenergia-felhasználáson belül a 2010-es évek közepéig lassuló ütemben emelkedett, azóta pedig az egyharmados arány körül stagnál.
A háztartások villamosenergia-felhasználása összességében, uniós szinten ugyancsak stagnál a 2000-es évtized második felétől, noha a hőszivattyúk penetrációja gyorsulva növekszik, miközben a háztartások teljes villamosenergia-felhasználáson belüli részaránya továbbra is enyhén emelkedik. E szempontból jóval kisebbek a regionális eltérések, néhány észak- és nyugat-európai ország kivételével a fogyasztásnövekedés általános volt az egész EU-ban.
A tercier (szolgáltató) szektorban szintén a 2000-es évek végén tetőzött a villamosenergia-felhasználás, majd stagnálás, csökkenés kezdődött azzal együtt, hogy 2005 óta az EU számos országában jelentősen nőtt a szektor áramfogyasztása.
A közlekedési, szállítási szektorban a 2000-es évektől a 2010-es évek végéig, az elektromos autók megjelenéséig csökkenő, stagnáló trend látszott a villamosenergia-felhasználásban, mielőtt a fogyasztás új csúcsra emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár a szektoron belül továbbra is messze a legnagyobb a vasúti felhasználás aránya, közben a közúti közlekedés áramfogyasztása egyre nagyobb részt tesz ki.
A szállítás és az ipar vezetheti az elektrifikációt
Ami a kilátásokat illeti, az EU jövőbeli villamosenergia-felhasználására vonatkozó prognózisok változásai meglehetős bizonytalanságot tükröznek. Amint a prezentáció rámutatott, az Európai Bizottság 2030-ig és azon túl terjedő előrejelzési pályái az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan egyre lejjebb kerültek, ami felveti a kérdést, hogy az előrejelzések általában nem túlságosan optimisták-e.
Az ENTSO-E (Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózata) részletes előrejelzése szerint hosszabb távon
elsősorban az uniós szállítás-közlekedési szektor és az ipar villamosenergia-felhasználása bővülhet érdemben,
míg a háztartások és a szolgáltatási szektor esetében egy átmeneti emelkedést stagnálás, csökkenés követhet.
Az előadás szerint összességében megállapítható, hogy:
- Az elektrifikációs folyamatok mind az e-mobilitás, mind a fűtési alkalmazások területén elkezdődött az elmúlt nyolc évben. Azonban valószínűleg ma még csak az új technológiák elterjedésére jellemző 'S' alakú görbe kezdeti szakaszában tartunk, vagyis ezek villamosenergia-fogyasztásra gyakorolt hatása ma még alig látható.
- Ezt számos egyéb tényező befolyásolhatja, mint például
az energiahatékonyság növelése és más energiamegtakarítási intézkedések, a magas árkörnyezet és a GDP-növekedés.
- Hosszú távon elsősorban a szállítási szektorban várható az áramfogyasztás növekedése, de az ipar is erős hajtóereje lehet a villamosításnak. A fűtési szegmens kilátásai e szempontból jóval bizonytalanabbak, mivel a gyors növekedést ellensúlyozhatják a fűtési célú villamosenergia-felhasználásban megvalósuló jelentős energiamegtakarítások.
- Az elosztóhálózatot üzemeltető társaságok szempontjából ezzel kapcsolatban lényeges, hogy bár a villamosítási folyamat megkezdődött, de a teljes fogyasztás még nem nőtt, így a díjalapban sincs növekedés. Ugyanakkor az elosztóhálózatban sok helyen már olyan forró pontok és szűk keresztmetszetek jelentek meg az erőteljes helyi igénynövekedéssel együtt, amelyeket kezelni szükséges.
- A fejlemények szektorilag és földrajzilag is nagyon heterogének, így több közép-kelet-európai ország lemaradásban van az elektromobilitás és a hőszivattyúk terjedése tekintetében.
Képek forrása: REKK
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
