Az EU és Namíbia közötti egyezmény úttörő jellegű volt, hiszen ez volt az Európai Unió első ilyen jellegű megállapodása egy afrikai országgal. A szerződés célja az volt, hogy segítse az EU-t energiaforrásainak diverzifikálásában és a zöld technológiákhoz szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférésben. Emellett az EU ipari kapacitásának növelését és a kínai energiaellátási láncoktól való függőség csökkentését is célozta. A jelentés szerint a megállapodás pozitív hatással lehet Namíbiára is. Az ásványkincsekben gazdag ország számára lehetőséget teremthet a helyi hozzáadott érték növelésére, új munkahelyek létrehozására, az iparosítás támogatására és a devizabevételek fokozására.
Az EU azóta hasonló megállapodásokat kötött más afrikai országokkal is. Ilyen például a Kongói Demokratikus Köztársaság, amely a világ kobalttermelésének jelentős részét adja, valamint a rézben gazdag Zambia és Ruanda. A lépések jól mutatják, hogy
egyre intenzívebbé válik a verseny a zöld energiára való átálláshoz szükséges kritikus ásványi anyagokért és fémekért.
Az Európai Unió nem egyedül lép fel ebben a versenyben: az Egyesült Államokkal közösen több milliárd dolláros beruházást terveznek a Lobito-folyosó fejlesztésére. Ez a vasúti és logisztikai projekt Zambiát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Angolát köti össze, javítva ezzel a kritikus ásványkincs-készletekhez való hozzáférést. Jelenleg Kína domináns szerepet tölt be olyan kritikus ásványi anyagok globális termelésében és feldolgozásában, mint a kobalt, a lítium és a grafit. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektromos járművek akkumulátorainak, az elektronikai berendezéseknek és a napelemeknek a gyártásához. A cikk szerint az EU megállapodása viszont ebben a formában inkább a kínai cégek számára kedvez.
Címlapkép forrása: Christian Ender/Getty Images
