Itt a szűk keresztmetszet
Az elektrifikáció, vagyis villamosítás - a villamos energia végső energiafelhasználáson belüli arányának növelése - az európai energia- és klímapolitika középpontjában áll. Ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban 2030-ig 55%-kal csökkenhessen az 1990-es szinthez képest, óriási új megújulós erőművi kapacitást kell rendszerbe integrálni, az energiahatékonyságot pedig fokozni szükséges, amihez az elektrifikáltság arányát a jelenlegi 21,5%-ról legalább 35%-ra kellene emelni.
Ehhez nélkülözhetetlen az elektromos elosztó hálózat korszerűsítése,
aminek lehetőségeit és szükségszerűségeit az Eurelectric európai villamosenergia-iparági szövetség átfogó tanulmány (Grids for Speed - GfS) keretében vizsgálta. Az elemzés fontosabb eredményeit Csekő Zsuzsa, az Eurelectric vezető tanácsadója ismertette a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló régiós energiapolitikai fórumán.
A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy a következő időszakban a jelenleginek csaknem a kétszeresét kellene évente a villamosenergia-elosztó hálózat fejlesztésére fordítani az Európai Unióban a közösség energia- és klímapolitikai céljainak teljesítéséhez. A hálózati engedélyesek (elosztók) a 2020-2023-as időszakban évente 29-36 milliárd eurót ruháztak be a hálózat fejlesztésébe, ennek az értéknek azonban a 2025-2050-es időszakban évi átlag 67 milliárd euróra kell emelkednie a REPowerEU terv megvalósításához.
A hálózatfejlesztést az teszi szükségessé, hogy a rendszerhez egyre nagyobb számban és kapacitással csatlakoznak megújulóenergia-termelő egységek (például napelemek), valamint fogyasztó berendezések (például villanyautó-töltők, hőszivattyúk), aminek következtében
az EU áramigény-növekedése a 2020-2050-es időszakban a várakozások szerint négyszer nagyobb lesz, mint 1990 és 2020 között.
Az alacsony feszültségű hálózat 30%-a jelenleg már több mint 40 éves, vagyis az infrastruktúra cseréje az elöregedés elkerülése érdekében is kívánatos.
Kulcsszavak: előrelátás és hosszú táv
A következő időszakban fejlesztésre fordítani szükségesnek tartott évi 67 milliárd euróból 29 milliárd euró az áramigény-növekedés miatti megerősítésekhez fűződik, 18 milliárd eurót cserékre és felújításokra, 8 milliárd eurót a termelés miatti megerősítésekre, 5 milliárd eurót a rugalmasság növelésére, 4-4 milliárd eurót pedig okos mérők telepítésére, illetve automatizációra és digitalizációra kellene költeni az elemzés szerint.
A megfelelő, hosszú távú beruházási stratégiákkal és technológiákkal ugyanakkor a hálózatfejlesztésre fordítandó éves összeg 67 milliárd euróról 55 milliárd euróra csökkenthető
- hívta fel a figyelmet a szakértő.
A hálózati felsővezeték és kábeltelepítési projektek költségeinek mintegy 70%-a olyan fix tétel, amely független a kapacitástól, és csak a költségek alapanyagokhoz és felszerelésekhez fűződő fennmaradó 30%-os része változó, kapacitásfüggő tétel. A változó, kapacitásfüggő költségráfordítás 10-20 százalékpontos megemelésével jellemzően megduplázható a beruházások keretében végezhető kapacitásbővítés, vagyis például kétszer annyi vezeték telepíthető. Ez szintén aláhúzza az előrelátó, hosszú távú beruházási stratégia jelentőségét, amely a jövőben várható igénynövekedéssel és egyéb kihívásokkal is számol. A fajlagos beruházási költségek tovább csökkenthetőek olyan technológiák alkalmazásával, mint például a transzformátor terhelési fokozatváltók, az innovatív hálózati feszültségszabályozók vagy az automatikus hálózati újrakonfigurálást lehetővé tevő megoldások.
Az energiaátálláshoz szükséges elosztóhálózat kialakítása attól is függ, hogy a fejlesztéseket lehetővé tevő ellátási lánc megfelelően skálázható-e. Az infrastruktúra bővítéséhez
elengedhetetlen a kulcsfontosságú nyersanyagok - réz, acél, alumínium - ellátásának kellő mennyiségben történő biztosítása is.
A feladat nagyságát érzékelteti, hogy az EU-ban működő transzformátorok számát a mai 4,5 millióról 2050-ig 9 millióra kell növelni, vagyis meg kell kétszerezni, amihez évente átlagosan 172 ezer új transzformátor telepítése szükséges. Ugyanezen időtávon a vezetékhálózat hosszát a jelenlegi 10 millió kilométerről 16,8 millió kilométerre szükséges emelni, amit évi átlag 262 ezer kilométernyi új vezeték kiépítésével lehet elérni. Ezzel együtt összességében az elektrifikáció nincs jelentős hatással az elosztási költségekre.
Az EU-ban a klímasemleges eléréséhez évente az elosztóhálózat fejlesztésére fordítandó 55 milliárd eurós összeg hasonló a közúti (64 milliárd euró, 2021) és vasúti infrastruktúrára (49 milliárd euró, 2021) évente költött tételhez, és töredéke a fosszilis energiahordozók éves importszámlájának (451 milliárd euró, 2023).
Ha azonban az elosztóhálózat-fejlesztési beruházások értéke a jelenlegi szinten marad,
az veszélyeztetheti a villamosítási folyamatot, illetve az energia- és klímapolitikai célok teljesítését
- figyelmeztetett Csekő Zsuzsa. Az Eurelectric becslése szerint a nemcselekvés azt jelentené, hogy 63 millió darabbal kevesebb hőszivattyú, 73 millióval kevesebb elektromos autó (töltő) és 371 GW-tal kisebb új napelemes kapacitás tudna csatlakozni a hálózathoz ahhoz képest, mint ha a szükséges hálózati beruházások megvalósulnának.
Ajánlások
A jelentés szerint a versenyképes Európa megvalósításához versenyképes megtérülést biztosító szabályozásra és hosszú távú tervezésre van szükség. A hosszú távú hálózattervezés során
több egyeztetésre van szükség az érdekelt felekkel, kívánatos a beruházási korlátok eltávolítása, valamint előre tekintő tervezés mentén megvalósítani a hálózatbővítő beruházásokat.
A hálózatok számára versenyképes megtérülést kell biztosítani, a beruházásokat rendszeresen el kell ismerni a tarifákban is, emellett pedig szabályozási ösztönzőket is célszerű alkalmazni a hálózatüzemeltetést optimalizáló technológiák elterjedése érdekében.
Az energia- és klímapolitikai célok elérése érdekében biztosítani kell az elosztórendszer-üzemeltetők számára a finanszírozási alapokhoz való könnyű hozzáférést. A REPowerEU terv megvalósításához további tőkét is fel kell szabadítani az okos és rugalmas hálózat fejlesztéséhez, illetve bővítéséhez.
Továbbá, szükséges az engedélyezési és közbeszerzési folyamatok racionalizálása is. Az átvitelirendszer-irányítók (TSO-k) számára jól működő, a határokon átnyúló projektekhez támogatást nyújtó (TEN-E) szabályozás az elosztórendszer-üzemeltetőkre is szabható. Az engedélyeztetést könnyíteni szükséges, a közbeszerzési folyamatok maximális idejét pedig racionalizálni és korlátozni kell.
A célok eléréshez
gördülékeny ellátási láncot kell biztosítani a hálózatfejlesztésekhez.
Ez azt jelenti, hogy biztosítani szükséges a kritikus nyersanyagokhoz és hálózati eszközökhöz való hozzáférést, méghozzá csökkentett szállítási idő mellett.
A képzett munkaerő biztosítása szintén kulcsfontosságú. Ennek érdekében a villamosenergia-ipart már a közép-, majd a felsőfokú oktatásban is érdemes promotálni. Ajánlott olyan, uniós szintű szakmai bizonyítványok létrehozása is, amely biztosítja a szakképzett munkaerőről szóló bizonyítványok kölcsönös elismerését a tagállamok között.
Képk forrása: Eurelectric Grids for Speed, Csekő Zsuzsa
Címlapkép forrása: Portfolio
