A kormány váratlanul az Alaptörvény módosítását helyezte az igazságügyi bizottság napirendjére kedden délelőtt, mindössze háromnegyed órával az ülés előtt értesítve a képviselőket – számol be a portál, amely szerint a módosítás lényege az lenne, hogy
a legfőbb ügyész pozícióját a jövőben ne kizárólag ügyészi múlttal rendelkező személyek tölthessék be.
Az Alaptörvény jelenlegi szövege szerint „a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre”. A kitételt törlő törvénymódosítás indoklásában a kormány azzal érvel, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből ketten nem rendelkeztek ügyészi múlttal a megválasztásuk idején, valamint más európai példákat is említenek: például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában és Svédországban sincs ilyen követelmény.
Az Alaptörvény-módosítással párhuzamosan az igazságügyi bizottság elé került egy másik törvényjavaslat is, amely az ügyészek jogállásáról szóló szabályozást egészíti ki. Ez kimondaná, hogy ha a megválasztott legfőbb ügyész nem áll ügyészségi jogviszonyban, az eskütételt követően ez automatikusan létrejön.
A módosítás időzítése azért is érdekes, mert egyelőre nincs szó legfőbbügyész-választásról: Polt Pétert,
a jelenlegi legfőbb ügyészt 2019-ben választották meg újabb kilencéves ciklusra, így megbízatása csak 2028 decemberében jár le.
Egy másik sarkalatos jogszabályt, a választási törvényt is módosítanák a kormánypártok kezdeményezésére, amely többek között átírná a budapesti és Pest megyei választókerületek számát, továbbá olyan technikai módosításokat tartalmaz, mint a szavazólapok esetében a borítékokba való helyezés kötelezettségének megszüntetését.
Címlapkép forrása: Shutterstock
