A várakozásoknak megfelelően 6,5%-on hagyta irányadó kamatát mai kamatdöntő ülésén a jegybank monetáris tanácsa. A döntés megegyezett az előzetes várakozásokkal. Bár a piaci szakértők úgy látták, hogy a kedvező inflációs adatok, illetve a nagyon gyenge gazdasági aktivitás (technikai recesszió) lehetőséget adna a kamatcsökkentésre, a pénzügyi stabilitási szempontok - elsősorban a forint árfolyamának hektikus mozgása - kivárásra inti majd a Magyar Nemzeti Bankot. Ezek a szempontok türköződnek vissza a jegybank indoklásában. Kisebb érdekesség, hogy az MNB közleményéből kikerültek a növekedési előrejelzések. Ennek oka az lehet, hogy az idei évre vonatkozó 1-1,8%-os (még szeptemberben készült) GDP-prognózis mára már nem életszerű, a harmadik negyedéves, nagyon gyenge növekedési adat jócskán lejjebb hozta a várakozásokat.
A kamatdöntés indoklásaként kiadott közlemény (a kiemelések tőlünk származnak):
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
A harmadik negyedévben Európában mérsékelt ütemben folytatódott a gazdasági növekedés. Az Egyesült Államokban a munkaerőpiac továbbra is erős, a gazdaság stabil növekedést mutat. A kínai gazdasági növekedés kismértékben lassult. A konjunktúra alakulása Európában döntően az elhúzódóan gyenge ipari termelés miatt mérsékelt, miközben a folytatódó orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus fokozódása és az általánosan feszült geopolitikai helyzet továbbra is kiemelt kockázati tényező. A jövő évi növekedési kilátások az euroövezetben romlottak, az Egyesült Államokban némileg javultak, míg Kínában nem változtak.
Októberben az eurozónában az infláció enyhén emelkedve 2 százalékon alakult, az Egyesült Államokban kismértékben gyorsult az árdinamika. A visszafogott világgazdasági kereslet mellett előretekintve mérsékelt inflációs ráták várhatók, ugyanakkor a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is felfelé mutató inflációs hatást jelent. A geopolitikai konfliktusok következtében az olaj- és gázárak alakulását megnövekedett volatilitás és előretekintve bizonytalanság övezi.
Az októberi kamatdöntés óta változékonyan alakul a globális befektetői hangulat. Ennek hátterében elsősorban geopolitikai fejlemények, valamint a fejlett gazdaságok makrogazdasági kilátásaira és a globálisan meghatározó jegybankok jövőbeli kamatpályáira vonatkozó várakozások álltak. Az időszak során végbement dollárerősödéssel párhuzamosan erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. A Federal Reserve novemberben 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Az elmúlt hónap során az irányadó rátára vonatkozó középtávú kamatvárakozások feljebb tolódtak az Egyesült Államokban, míg az Európai Központi Bank részéről várt kamatpálya nem változott érdemben. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette, míg a lengyel és a román jegybank változatlanul tartotta irányadó rátáját legutóbbi kamatdöntő ülésén.
2024 harmadik negyedévében előzetes adatok alapján a hazai GDP 0,8 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság lassulásának hátterében az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság gyenge teljesítménye állt, míg a mérséklődést a szolgáltatások hozzáadott értékének bővülése fékezte. A reálbér-növekedés változatlanul erőteljes. A fogyasztói bizalom idei évben bekövetkezett fokozatos javulása mellett a megtakarítási ráta továbbra is magas. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra emelkedett szeptemberben, ugyanakkor a munkaerőpiac változatlanul a teljes foglalkoztatás közelében működik.
2024-ben főként a fokozatosan emelkedő háztartási fogyasztás támogatja a hazai GDP bővülését. Ezzel szemben a beruházások volumene az idei évben várhatóan csökken. A vállalati szféra elmaradó beruházásainak részleges pótlása a kereslet tartós javulásával 2025-ben kezdődhet meg. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt. A következő években ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a külső kereslet erősödését követően élénkítik az exportot, így hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.
A lakossági hitelpiac a 2023 végi mélypontjáról elmozdulva gyorsuló ütemben élénkült az idei év első kilenc hónapjában, ugyanakkor a vállalatok hitelkeresletét továbbra is kivárás jellemezte. A háztartási hitelállomány éves növekedése az idei évet követően 2025-ben tovább élénkülhet, míg a vállalati hitelezés üteme a konjunktúra élénkülésével és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan 2025 második felétől stabilizálódhat magasabb szinten.
2024 októberében az infláció 3,2 százalékra emelkedett, a maginfláció 4,5 százalék volt. Az infláció emelkedését az élelmiszerek és az üzemanyagok gyorsuló árdinamikája magyarázta, amit részben ellensúlyozott a piaci szolgáltatások mérséklődő éves áremelkedése. Az októberi átárazások mértéke a piaci szolgáltatások és az iparcikkek esetében a historikus átlag alatt, míg az élelmiszerek esetében a historikus átlagnál magasabban alakult. A piaci szolgáltatások árainak havi alapú érdemi mérséklődése a mobiltelefon- és internetszolgáltatások jelentős árcsökkenéséhez volt köthető. A Tanács változatlanul kiemelten figyeli a szolgáltató szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások mérséklődnek, azonban továbbra is a múltbeli árstabilitást mutató időszakoknál érdemben magasabb szinten állnak.
Az infláció az idei év hátralévő részében átmenetileg emelkedik.
A vártnál mérsékeltebb októberi inflációs adat rövid távon alacsonyabb infláció irányába mutat, ugyanakkor az elmúlt hónapok árfolyamleértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások a jövő évben inflációt emelő hatással bírnak.
Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évben tartósan visszatérjen a jegybanki célra.
Az év első kilenc hónapjában a folyó fizetési mérleg 5 milliárd eurót meghaladó többletet mutatott, a havi egyenleg aktívuma pedig szeptemberben tovább emelkedett. A folyó fizetési mérleg többletének idei növekedése döntően a kedvezőbb áruegyenleggel magyarázható. 2025-től a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve az újabb beruházásokkal emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció további javulásában tükröződik. A folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben az MNB előrejelzése szerint eléri a GDP 2 százalékát és az egyenleg javulása a következő években is folytatódik.
A 2024. évi hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei 4,5 százalékos hiánycél elérését. A benyújtásra került 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megerősítette a GDP-arányosan 3,7 százalékos hiánycélt, amelyhez hiánycsökkentő intézkedéseket is rendelt. A költségvetési hiánycél eléréséhez az idei évhez hasonlóan a kiadások feletti kontroll fenntartása szükséges. Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes horizonton egyensúly közelében lesz. A következő években az állami kamatkiadások fokozatos csökkenésével párhuzamosan javul a költségvetés egyenlege. Az adósságráta folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához szükség van a kitűzött hiánycélok elérésére.
A Monetáris Tanács helyzetértékelése alapján a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödése felfelé mutató kockázatot jelent a hazai inflációra.
A globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpályáját továbbra is bizonytalanság övezi, a külső kamatkörnyezet a korábbi várakozásoknál lassabb ütemben mérséklődhet.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
Ezen helyzetértékelés alapján a Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Ennek megfelelően az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje sem változott. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A jegybank számára kulcsfontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által meghatározott kamatokkal összhangban alakuljanak. A jegybank a korábbi gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelemmel kíséri az FX-swap piac várható év végi helyzetét. A monetáris transzmisszió hatékonyságának biztosítása érdekében az MNB a naponta meghirdetésre kerülő egynapos FX-swap tenderek, illetve a heti rendszerességű diszkontkötvény aukciók mellett decemberben hosszabb futamidejű eszközök alkalmazásával is kész simítani a pénzügyi piaci folyamatokat.
A meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi. A fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni erősödő kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Előretekintve továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Monetáris Tanács a beérkező makrogazdasági és pénzügyi piaci adatok alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
Címlapkép forrása: Portfolio
