“Fiatal, maximum 50 éves korig keresek egyedülálló férfi munkaerőt!” “Szlovákul beszélő kollégát keresünk fiatalos csapatunkba!” “Fiatal, a minőségi gasztronómia iránt elhivatott, előrelépni vágyó kollégákat keresünk.” "Maximum 20 éves csinos lányt keresek személyi hostess munkára.” Egy gyors Google-keresés, és már sorjáznak is a születési dátum alapján megbélyegző álláshirdetések.
Az életkor miatti diszkrimináció, vagyis az ageism, egy olyan jelenség, amely egyre nagyobb figyelmet kap a munkaerőpiacon.
A társadalom öregedésével és a nyugdíjkorhatár kitolódásával párhuzamosan ugyanis növekszik az idősebb munkavállalók száma, így az életkori diszkriminációval szembesülők aránya is nő. Az ageism nemcsak morálisan problémás, hanem gazdasági szempontból is káros hatásokkal jár, hiszen az idősebb munkavállalók tapasztalata és szakértelme gyakran pótolhatatlan, mégis sokszor háttérbe szorítják őket az új alkalmazottak vagy fiatalabb kollégák javára.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Miért diszkriminálják az időseket?
- Mit nyer az a szervezet, amelyik megbecsüli őket?
- Mi a helyzet Magyarországon?
- Mit tehetnek a cégek az ageism ellen?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
