Az építőipar teljesítménye igen érdekesen alakult az elmúlt időszakban. A 2022-től elindult lejtmenete 2023-ban váratlanul félbeszakadt, és úgy tűnt, hogy az előrejelzésekhez képest jobban alakulhat majd az ágazat sorsa. A 2024-es év még egész jó termelési szinteken indult, ám a tavasz végétől újabb, a korábbinál erőteljesebb zsugorodás következett. Mostanra az építőipar már mélyen a Covid-válság előtti szint alatt teljesít.
A mai adat annak ellenére, hogy nagyon gyenge lett, nem okozott meglepetést: sejthető volt, hogy a nagyon rossz harmadik negyedéves GDP-adathoz (amely visszahozta Magyarországra a recessziót) az építőipar is jelentős mértékben hozzájárult.
A gyenge termelési adatok sajnos összhangban vannak az ágazatból érkező hangokkal. A beruházások Magyarországon esnek, így az építőipari kereslet érthető módon igen szerény.
- Az állam nagy fejlesztéseket halaszt/töröl ezermilliárd forintos nagyságrendben,
- a 15 ezer megépített lakás sem ad nagy muníciót,
- a kisebb vállalkozások forrásköltsége magas,
- az uniós források akadoznak,
- a lakosság fogyasztása csak lassan bővül,
- a nagyvállalatok pedig a borús exportkilátások miatt fogták vissza kapacitásbővítéseiket.
Ehhez képest még egész jól hangzik, hogy az építőipari termelés volumene az év első három negyedévében 0,9%-kal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten. Nem kell azonban nagy jósnak lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, az év utolsó negyedévében a magas bázis és az alacsony kiinduló szint miatt az éves indexek mélyen lesznek (már szeptemberben is -8% volt), ezért az éves átlagos teljesítmény a gyenge 2023-as termelés alatt alatt maradhat az idén, és 2025 első fele sem ígér sok jót.
A fenteikhez képest érdekesen alakulnak az ágazat rendelési mutatói. Szeptemberben a megkötött új szerződések volumene 2,7%-kal emelkedett. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 17,8%-kal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,9%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának volumene 36,0%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 1,5, az egyéb építményekre vonatkozóké 71,0%-kal emelkedett.
A rendelési mutatókból úgy tűnik, hogy a magánszektor továbbra sem mutat nagy keresletet, az egyéb építmények körében megugró szerződésállomány viszont arra utal, hogy az állam szépen tölti az építőipari cégek könyveit. (Az "egyéb építmények" kategória jellemzően nagy állami infrastrukturális fejlesztéeket jelent.) Ez elég furcsa jelenség, hiszen a költségvetés helyzete egyáltalán nem támasztja alá.
Mindenesetre ez az élénkülés oda vezetett, hogy a termelésarányos rendelési mutatónk lassan elmozdult a sokéves mélypontjáról.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
