Az Európai Központi Bank októberben 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, ezzel kapcsolatban az ING elemzője megjegyzi, hogy a jegybank inkább az adatvezérelt jellegről inkább az adatpont vezérelt jelleg és a megérzésre való hagyatkozás felé mozdult el.
Úgy tűnik, hogy a gyengébb hangulatmutatók egy hónapja és a vártnál nagyobb mértékű csökkenés az inflációban sok EKB-tagban émelyítő érzést keltettek
– írja Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. Szerinte úgy tűnik, hogy az EKB lemaradásától való félelme váltotta ki a kamatcsökkentések fokozását.
A mai jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az EKB-n belül a dezinflációs tendencia fennmaradásával kapcsolatos szkepticizmus ellenére a növekedéssel kapcsolatos aggodalmak és végülis befolyásolták az októberi döntést.
A jegyzőkönyv hangsúlyozza az októberi kockázatkezelési jellegét. A közlemény kiemeli, hogy ha a gazdasági aktivitás mutatói által jelzett lassulás és az infláció lefelé irányuló meglepetése ideiglenesnek bizonyul, az októberi ülésen hozott kamatcsökkentési döntésről utólag kiderülhet, hogy csupán egy decemberi kamatcsökkentést hozott előre. Ezzel szemben, ha az adatok tartósabb gyengeséget jeleznének, ami megerősítené az erősebb dezinflációs folyamatot,
a mostani ülésen történő vágás utólagosan a politika mozgékony alkalmazkodását jelezné a változó makrogazdasági feltételekhez.
A közleményből fokozódó aggodalmak látszanak az euróövezet növekedési kilátásaival kapcsolatban. A növekedéssel kapcsolatos aggodalmak az inflációs kilátásokat fogják terhelni. A gazdasági növekedéssel kapcsolatos lefelé mutató kockázatok az inflációs kilátások lefelé mutató kockázatait is magukban foglalják. Továbbra is léteznek felfelé és lefelé mutató kockázatok, de a felfelé mutató kockázat enyhültek, a lefelé mutató kockázatok pedig hangsúlyosabbá váltak.
Az EKB most kezdi azt gondolni, hogy az infláció 2025-ben alacsonyabb lehet az eddig vártnál.
Ellentmondásos vita van az inflációs kilátásokról a Kormányzótanácsban. Míg a sólymok kissé óvatosabbnak tűntek, addig a galambok annak kockázatát látták, hogy az infláció már 2025-ben alulmúlja a 2%-ot.
Kezdetben nem minden EKB-tag támogatta az októberi kamatcsökkentést. "Néhány tag úgy vélekedett, hogy szívesebben gyűjtött volna több információt és várt volna decemberig, amikor már rendelkezésre áll egy átfogó értékelés az infláció középtávú kilátásairól. Ezek a tagok azonban belátták, hogy az elővigyázatos kockázatkezelés mellett szól a mostani csökkentés, és így kifejezték készségüket a javaslat támogatására” – áll a közleményben.
Továbbra is vita a decemberi ülésen történő 25 vagy 50 bázispontos kamatemelésről
Októberben fontos fordulat következett be az EKB-nál – világít rá az ING elemzője. A még mindig magas és ragadós hazai inflációval kapcsolatos inflációs aggodalmak helyett úgy tűnik, hogy a növekedési aggodalmak váltak a monetáris politikát vezérlő domináns tényezővé. Ennek eredményeként az EKB fokozta a kamatcsökkentés ütemét.
Úgy tűnik, hogy az EKB októberi kamatcsökkentésének egyik fő indítéka az volt, hogy a gazdasági növekedést akarják ösztönözni. „Miután az EKB lassan kezelte a növekvő inflációt, és tavaly vitathatóan későn állította le a kamatemeléseket, most úgy tűnik, hogy elhatározta, hogy nem fog elkésni, és a lehető leggyorsabban visszaállítja a kamatlábakat a semleges szintre.”
Brzeski szerint a galambok számára ez nem jelent problémát, a sólymok számára pedig az lehet az érv, hogy a kamatlábak gyors semleges szintre való visszatérése elég lehet ahhoz, hogy elkerüljék a mennyiségi lazítással és negatív kamatlábakkal járó nem konvencionális monetáris politika újabb epizódját.
Ez az, amit az EKB "kockázatkezelésnek" nevezett.
Mivel azonban a harmadik negyedévben az euróövezet GDP-növekedése magasabb volt, mint az EKB szeptemberi előrejelzése (0,4% negyedéves összehasonlításban, szemben a 0,2%-kal), és az infláció októberben újra megugrott, néhány EKB-tag kezdhet kételkedni a választott irányvonalban.
„Előre tekintve, az amerikai választások eredményével az euróövezet növekedési kilátásainak kockázatai egyértelműen lefelé tolódtak el; mind rövid, mind hosszabb távon, ami még bonyolultabb kihívást jelent az EKB számára” – írja az ING. Brzeski hozzáteszi:
Valójában megnőtt a stagflációs környezet kialakulásának kockázata.
„Ha az EKB megérzései nem változnak, tekintettel erre a stagflációs forgatókönyvre és az amerikai politika által a növekedésre gyakorolt további lefelé irányuló nyomásra, akkor a decemberi ülésen már nem az a kérdés, hogy az EKB ismét csökkenteni fogja-e a kamatokat, hanem az, hogy a csökkentés 25 vagy 50 bázisponttal történik-e majd” – írja az elemző.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
