Miután 2016-ban Trump győzelme és a védővámok bevezetése meglepte Pekinget, a kommunista állam vezetése azóta jelentős törvénymódosításokkal erősítette meg pozícióját. Kína most olyan új jogszabályokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a külföldi cégek feketelistára helyezését és ellenszankciók alkalmazását, ha a diplomáciai erőfeszítések nem vezetnek eredményre.
A kínai „anti-foreign sanctions law” és a kibővített exportellenőrzési törvények lehetővé teszik Peking számára, hogy válaszlépéseket tegyen az amerikai intézkedések ellen,
például blokkolhatja az olyan kulcsfontosságú erőforrások, mint a ritkaföldfémek és a lítium exportját, amelyek nélkülözhetetlenek a modern technológiai eszközök gyártásához.
Elemzők figyelmeztetnek, hogy Kína még nem alkalmazott komolyabb retorziókat, így még nagyobb lépésekre is sor kerülhet, amelyek amerikai vállalatokat érhetnek el Kínában.
Bár a kereskedelmi feszültségek továbbra is kiélezettek, Kína már dolgozik a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálásán más, az Egyesült Államokkal kevésbé szoros viszonyban lévő országokkal, és arra törekszik, hogy az ellátási láncai ellenállóbbá váljanak az amerikai szankciókkal szemben.
Míg Joe Biden elnök hivatali ideje alatt a kereskedelmi kapcsolatok többé-kevésbé változatlanok maradtak, Trump várható politikája újabb kihívások elé állítja majd Kínát.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Kína válaszlépései hosszú távon saját gazdaságának ártalmára is válhatnak. A tarifák fenyegetése és a 2020-as kereskedelmi megállapodás betartásának elmulasztása növeli a kereskedelmi háború újbóli kirobbanásának esélyét. Az elkövetkező hónapok döntőek lehetnek az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok jövője szempontjából.
Címlapkép: Donal Trump és Hszi Csin-ping 2017. november 9-én, az amerikai elnök 10 napos ázsiai körútjának pekingi állomásán. A fotó forrása: Thomas Peter-Pool/Getty Images
