Amint a Portfolio megírta tegnap: Európa legmagasabb áramára alakult ki Magyarországon egy-egy órára tegnapra és mára, illetve a két nap átlagára is. A téma nagy figyelmet kapott a magyar sajtóban, és erre is reagál az államtitkár a posztjában, igaz nem emeli ki, hogy a magyar energiamix is hangsúlyosan támaszkodik az időjárásfüggő naperőművekre, amelyek tehát ilyen helyzetekben súlyosbítják a helyzete. A naperőművek hazai előretöréséről és az általuk okozott kihívásokról az elmúlt időszakban több elemzésben, cikkben is írtunk:
Azt rögzíti, hogy
Németország ideológiai alapú energiamix-megközelítése, vagyis egyoldalúan az időjárásfüggő termelőkre történő támaszkodása - különösen a “sötétszélcsend” esetén - nem csak saját magát, de a vele integráltan együttműködő közép-kelet-európai régió gazdaságait is magával rántja.
Ennek háttereként rámutat: az ún. sötétszélcsend idején, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap, az időjárásfüggő megújuló termelők nem termelnek, miközben óriási beépített teljesítőképességük van Németországban.
Ez azt jelenti, hogy a hangsúlyosan ilyen erőművekre építő német energiamixben az ilyen időszakokban megugrik a nagykereskedelmi tőzsdei áramár, ami egész Európában tovagyűrűzik.
Steiner úgy fogalmaz: "A német piac mérete és központi elhelyezkedése miatt ez egész Európára jelentős hatással van, a tőzsdei árak is a német EEX tőzsdéhez igazodnak."
A posztban az államtitkár rámutat:
- A "sötétszélcsend" időszakában a magas atomenergia részaránnyal működő francia piacon 120 EUR/MWh körüli tőzsdei árak alakultak ki, míg az atomenergiát elutasító német piacon közel 500 EUR/MWh-ás csúcsárak is kialakulnak a délutáni órákban.
- Németország olyankor, amikor nincs szél- és naperőművi termelés sem, olcsó francia atomenergiát importál, valamint drága szén- és gázerőművi termeléssel biztosítja ellátásukat.
- Ezzel azonban megdrágítja a vele szoros összeköttetésben álló országok áramárát is. A német-osztrák piac egymással szorosan integrált piacok. Ennek köszönhetően Ausztriában is 400 EUR/MWh-ig felpattantak az árak - még annak ellenére is, hogy szükségletei közel háromnegyedét víz -és napenergiából tudta előállítani.
- Magyarország fontos tranzitország, jellemzően közvetlenül Ausztriából és Szlovákiából tud villamos energiát importálni - közvetve német villamos energiát is - , és hazánktól is importál Románia, Ukrajna, illetve az egész Balkán.
A fentiek után Steiner rögzíti:
Magyarország importja a német piachoz árazó osztrák és szlovák nagykereskedelmi árakon történik, de ez véges mennyiség.
Hozzáteszi: "Hazai erőműveink állják a sarat, azonban közülük is rendszeresen vannak ütemezett karbantartáson lévő egységek, ami időszakosan csökkenti a hazai termelői kínálatot, illetve emiatt szükség van a gázerőművek közül a rosszabb hatásfokú gépekre is, továbbá a tartalék erőművekre."
Összességében azt vezeti le, hogy az egyoldalú német energiamix "nem csak saját magát, de a vele integráltan együttműködő közép-kelet-európai régió gazdaságait is magával rántja".
Hozzáteszi azonban: "az árszintek alapján egyértelmű, hogy azok a gazdaságok tudnak versenyképesek maradni, amelyek áramszektora erős és sokoldalú erőművi fundamentumokon áll. Ennek jegyében Magyarországon sem ideológiai alapon választjuk az energiamixünket, hanem tervezzük hosszú távon is megtartani és fejleszteni az atomenergiát, építünk kombinált ciklusú gázerőműveket, valamint megyünk tovább a fotovoltaikus, szélenergiás és energiatárolási projektjeinkkel is."
Végül megemlíti, hogy a tőzsdei árugrás mértékétől függetlenül is fenntartja a kormány a lakosságot védő rezsicsökkentés intézményrendszerét.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
