A Covid járvány okozta visszaesés után újra gyorsuló ütemben növekszik a külföldön tanuló magyar diákok száma, amely a 2023/2024-es tanévben először haladta meg a 17.500-at az Engame Akadémia becslése szerint. A felsőoktatásban tanuló összes magyar diák számához képesti arányuk azonban továbbra is változatlan, 7%.
A legnépszerűbb 5 ország hosszú ideje Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság, a sorrend azonban többször változott az elmúlt években a 2018/2019-es évtől elindult átrendeződés eredményeképpen
– emelte ki Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.
- Az első és második helyen álló Ausztria (3.862 diák) és Németország (2.986 diák) töretlen népszerűségnek örvend a magyar diákok körében. Ausztriát kiemelten vonzóvá teszik az ingyenes képzések, valamint a földrajzi közelség, de Németországban is nőtt a magyar hallgatók száma, megközelítve a 3.000-et.
- Hollandia (2.926 diák) a 2022/2023-as tanévben vette át a harmadik helyet, és már csak hatvan diák választja el Németországtól, jövőre pedig várhatóan le is hagyja azt. Hollandia nem véletlenül vált a poszt-Brexit időszak kedvelt célpontjává a magyar és más EU-s diákok számára: a nem angol anyanyelvű országok között a legszélesebb és legszínvonalasabb angol nyelvű képzési kínálattal bír, megfizethető tandíjakkal (évi kb. 2.500 euró). További előnye, hogy a nagyvárosok nemzetközi légkörének köszönhetően az országban holland nyelvtudás nélkül is könnyen boldogulhatnak a diákok.
- A 2023/2024-es tanév volt az első, amikor az országban tanuló magyar hallgatók száma meghaladta az Egyesült Királyság Brexit előtti rekordját (2.650 volt a 2020/2021-es tanévben). Kedvezőtlen hír azonban, hogy a nemzetközi diákok számának jelentős növekedése lakhatási válsághoz vezetett, aminek kezelésére a 2025/2026-os tanévtől szűkíteni tervezik az angol nyelven elérhető képzések választékát. A kezdeményezést nem mindenki támogatja: az egyetemek tüntetnek a változtatások ellen.
- Dánia (1.263 diák) az Egyesült Királyságot megelőzve átvette a negyedik helyet, ami nem meglepő, hiszen évek óta népszerű a magyar diákok körében. Bár a megélhetés költsége itt is jóval magasabb, mint itthon, az oktatás az EU-ból érkező diákok számára ingyenes és magas színvonalú. Az országban először szigorítottak, majd újra nyitottak, és az egyre több angol nyelvű szak elindítása nyomán a 2023/2024-es tanévben 5%-os növekedés figyelhető meg a magyar diákok számában.
- Az Egyesült Királyság (1.154 diák) visszaszorult az ötödik helyre. Miközben a magyar diákok érdeklődése 2020-ig növekvő tendenciát mutatott, a Brexit óta jelentős visszaesés figyelhető meg, és tavaly mindössze 320 magyar diák jelentkezett a szigetországba. Az EU-ból érkező diákok számára a legnagyobb akadály továbbra is a megemelkedett tandíj és a diákhitel hiánya.
Az Egyesült Királyság helyetti alternatívaként gyorsan emelkedik Írország népszerűsége, de így is csak 161 magyar diák tanul az országban, az ide készülők pedig több nehézséggel szembesülhetnek, köztük a szigorított felvételi követelményekkel.
Annak, aki külföldi továbbtanulást tervez, a folytonos változások és a növekvő verseny következtében érdemes minél hamarabb megkezdeni a felkészülést, illetve több opcióval készülni.
Sok magyar diák csak a középiskola utolsó évében – gyakran közvetlenül a felvételi jelentkezés előtt – dönt a továbbtanulás irányáról. Külföldön azonban a sikeres egyetemi felvételihez egy erős jelentkezési profil kell, melyhez elengedhetetlen a megalapozott pályaorientáció és készségfejlesztés
- tette hozzá Nádas Rita. A külföldi egyetemek teljesen más követelményeket támasztanak a felvételizőkkel szemben, mint a magyar rendszer, ahol a diák csak egy felvételi pontszámként jelenik meg. A külföldi felvételik gyakran készség-alapúak (esszéírás, prezentáció, kritikai gondolkodás), amelyek fejlesztését nem lehet elég korán elkezdeni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
