Virág Barnabás azzal kezdte beszédét, hogy továbbra is egy sikeres, felzárkózó gazdaságot szeretne látni az MNB, a cél változatlan a nehéz külső gazdasági környezet ellenére. A finanszírozás azonban kulcskérdés ennek a célnak a megvalósításához – mondta az Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Emlékeztet, hogy a 2020-as évtizedben lassult a világgazdaság általános növekedési üteme, miközben komoly eltérések vannak a régiók között. Ha az előző évek trendjeit mérjük, akkor látszik, hogy az USA képes volt visszatérni a korábbi évtized növekedési trendjére, Kína ezen dolgozik, a legnagyobb gond viszont az európai gazdaságban van szerinte.
Van négy olyan megatrend, ami emögött a folyamatok mögött áll, ezek egymást erősítik.
- Egyrészt van egy demográfiai plató, egyre szűkül a munkaerőpiac már a fejlődő gazdaságokban is.
- Az éghajlati körülmények változása komoly változásokat hoz, igény van a zöld átmenetre.
- Van egy technológiai forradalom, digitalizáció, mesterséges intelligencia, ami komoly kihívás is a lehetőségek mellett.
- És van egy geopolitikai tényező, több mint 30 régióban van jelenleg is konfliktus.
Milyen következményei vannak ennek a négy megatrendnek? – tette fel a kérdést. A gazdaságok egyszerre szembesülnek a visszatérő inflációs nyomás, növekedő adósság és gyenge növekedés hármasval.
Ebből kell kitörni Virág Barnabás szerint.
A demográfiai lassulás nem csak a fejlett világ problémája, már Kínában is látszik a demográfiai kihívás, egyre nagyobb harc lesz a képzett munkaerőért: bérfelzárkózásnak kell megvalósulnia Kelet-Közép-Európában is, így Magyarországon is. A zöld átmenetnek óriási forrásigénye van: a világgazdaság 20-25%-át költik az országok beruházásokra, ennek a negyedét a zöld átmenetre kell allokálni. A digitális forradalom kapcsán fontos volt a Draghi-jelentés, amely szerint az európai lemaradás nagy része az IT-szektorhoz köthető.
Az országok egyre többet költenek hadi kiadásokra, és a globális kereskedelmet korlátozó intézkedések száma is nő, ezek mind hatással vannak a finanszírozásra. Összességében az látszik, hogy ezeknek a fent bemutatott átmeneteknek óriási finaszírozási igénye lesz.
A gazdaságpolitika szerepe itt jön be a képbe, hiszen mindenki minél gyorsabban gazdasági növekedést akar elérni.
A munkaerőpiacok a nagy gazdaságokban teljes foglalkoztatás meleltt működnek, így a keresletgenerálás most nem működik, mert inflációs hatása lehet.
Csak alacsony inflációs közegben lehet a gazdasági növekedés alapjait megteremteni
– mondta Virág Barnabás.
Hozzátette: magas a megtakarítási hányad a lakosságnál és a vállalatoknál is, nagyon meggondolja mindenki, hogy mire költ, miközben a beruházásokat alapvetően kell allokálni más forrásokra. Teljesen új beruházási szerkezetet kell kialakítani. A magas megtakarítási hányad Európában is jellemző, de Magyarországban ez magasabb.
Ez nem probléma, ezt a magas megtakarítást használni kell
– mondta. Nem küzdeni kell ezzel, és nem fogyasztást generálni belőle, hanem a beruházások felé fordítani Virág Barnabás szerint. Elmondta, hogy ez még az EU-s forrásokhoz képest is jelentős összeg, ami mobilizálható lenne a gazdaság élénkítésére. A megtakarítások nagy része külföldi eszközt finanszíroz. Külföldi kötvénybe, külföldi részvénybe megy a pénz. A cél az lenne, hogy a magyar eszközökbe menjenek ezek a források – mondta.
Elmondása szerint a Budapesti Értéktőzsde a magyar vállalatok finanszírozásának egy nagyon fontos színtere lehet a jövőben.
Címlapkép forrása: Portfolio
