Nagy meglepetés az októberi inflációban!

Az infláció most kezdődött gyorsulásának az elsődleges oka, hogy tavaly az év utolsó hónapjaiban rendkívül visszafogottan alakult az árdinamika, ekkor érvényesült ugyanis az árakban a forint visszaerősödése, az energiaárak korrigálása, az élelmiszer-árrobbanás utáni stabilizálódás, illetve a recessziós gazdasági környezet visszafogott átárazási magatartása (leszámítva a szolgáltatások visszatekintő drágításait). Ez alacsony bázist jelent a 12 havi árindexnek. Az elemzők emellett viszont arra is számítottak, hogy most októberben is volt érdemi havi átárazás, ami hozzájárul az infláció gyorsulásához. Úgy tűnik, a meglepetésfaktort ez jelenti, ugyanis az infláció mérésére szolgáló teljes fogyasztói kosár szeptemberhez képest mindössze 0,1%-kal drágult, a maginfláció pedig a KSH mérése szerint havi alapon nem jelzett áremelkedést.

Vagyis októberben összességében alig láttunk átárazásokat magyar gazdaságban, ami az inflációs kilátásokat illetően mindenképpen jó hír. Részletesebben megnézve a számokat azt látjuk, hogy az élelmiszerek drágulása nem maradt el (havi alapon 0,7%), és a ruházkodás szezonális alapú áremelés ei is megjelentek az árstatisztikában (3%). Ugyanakkor a járműüzemanyag drágulásából talán a vártnál kevesebbet számolt el a KSH októberre (0,8%). Az igazi meglepetést a mindeddig nagyon makacs inflációjú szolgáltatások hozták: havi alapon 0,9%-os áresést mért a KSH, ezzel az éves árindex 8,4%-ról 7,2%-ra szelídült. Ebben főszerepet a telefon és internet előfizetések havi alapon számolt közel 7%-os áresése játszotta.

Az enyhülő inflációs nyomásra utal, hogy a maginfláció 4,8%-ról 4,5%-ra mérséklődött. Ennél is látványosabb, hogy az utóbbi egy negyedévben (szezonálisan igazítva) a maginfláció látványosan alacsony, évesítve is csak 1,4%-os.

Az inflációban egyelőre nincs nyoma a forint gyengülésének. Ez különösen a tartós fogyasztási cikkeknél látszik, ahol éves alapon minimális defláció van. Ez egyben a kilátások bizonytalanságát is jelzi: a következő hónapokban felerősödhetnek a gyenge árfolyam következtében az átárazások. Ugyanakkor az utóbbi hónapok visszafogott árazási döntései a korábban vártnál alacsonyabb inflációs pályát sejtetnek, nagy kérdés, hogy e két tényező együttes hatása miként alakítja az inflációt decemberig. Jövő évre még több bizonytalansági faktor lép be, ezek közül az egyik legfontosabb a kormányzati adóemelések árfelhatjó hatása, de a bérmegállapodás körüli köd sem segíti az előrejelzéseket. A rengeteg befolyásoló tényező közül ki kell még emelni a szolgáltatok tavaly elharapózott, visszatekintő infláción alapuló drágításait. Ez tavaly sok esetben 15-20%-os áremeléseket hozott, most viszont ez alapján 4% alatti árlépéseket lehet csak várni, ami elvileg a 12 havi árindexet lefelé húzza.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglepően alacsony őszi infláció 10% körüli reálbér-emelkedés mellett történt. Ez a gyenge októberi kiskereskedelmi adatokkal együtt arra utal, hogy finoman szólva sem pezseg a magyar gazdaság.

Ami a részleteket illeti, az élelmiszerek havi alapon mért átlagosan 0,7%-os áremelkedésén belül a liszt, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,5–3,5, a vaj és vajkrém 3,4, a sajt 3,2, az étolaj 2,7, a tej 2,1, a tojás 1,6, a tejtermékek 1,4, a baromfihús 1,2%-kal többe. A szárasztészta 2,3, a párizsi, kolbász 1,2, a margarin 1,1, a cukor 0,5%-kal kevesebbe került. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,0%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára 0,8%-kal nőtt. A háztartási energia ára átlagosan nem változott, ezen belül a palackos gáz 0,5, az elektromos energia 0,2%-kal drágább, a tűzifa 1,1, a vezetékes gáz 0,1%-kal olcsóbb lett. A szolgáltatások ára átlagosan 0,9%-kal alacsonyabb lett, ezen belül a telefon-, internetszolgáltatásért 6,8, az üdülési szolgáltatásokért 1,1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images