A miniszter rámutatott, hogy a vasúti pályák mintegy felén sebességkorlátozás van érvényben, ami jól mutatja a fejlesztések szükségességét. Lázár hangsúlyozta, hogy a kormány politikája, különösen az olcsó jegyek és bérletek bevezetése, hozzájárult a vasúti közlekedés népszerűségének növekedéséhez.
A finanszírozás kérdésében Lázár elismerte, hogy a közúti fejlesztések prioritást élveznek a vasúttal szemben. Elmondása szerint 2010 óta 5500 milliárd forintot fordítottak autópálya-építésre, míg a vasútfejlesztésre 1400 milliárd forint jutott.
A miniszter beszámolt egy 1700 milliárd forintos járműbeszerzési tervről is, bár ennek finanszírozása még kérdéses.
Új járművek beszerzése 2026 előtt szinte lehetetlen, a járműbeszerzés még nem is része a 2025-ös költségvetésnek - tette hozzá.
Lázár felvetette a hazai vasúti járműgyártás felélesztésének lehetőségét is, ami segíthetne a beszerzési költségek egy részének hazai gazdaságban tartásában.
A HÉV-vonalak fejlesztésével kapcsolatban Lázár elmondta, hogy a kormány uniós forrásokat kíván felhasználni az öt vonal korszerűsítésére. A tervek szerint 2029-re befejeződne a ráckevei, csepeli és szentendrei vonalak felújítása, míg 2030-ra jelentős fejlesztések várhatók a gödöllői és csömöri vonalakon is. 54 új HÉV-szerelvény beszerzését is tervezik.
Az útépítések terén Lázár beszámolt arról, hogy az elmúlt évben 160 kilométer főút fejlesztése és 30 kilométer gyorsforgalmi út építése valósult meg. A jövőben a meglévő autópályák bővítése is cél.
A miniszter kitért az egynapos autópálya-matrica árának kérdésére is, elismerve, hogy annak jelenlegi ára valóban magas. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez fontos bevételi forrás, és inkább annak hatékony felhasználásán gondolkodnak.
Lázár bejelentette, hogy fokozatosan kivezetik a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások intézményét, mivel ezek némelyike társadalmi és politikai hátrányokkal járt. A lakásépítések terén szigorúbb szabályozást tervez a minőség javítása érdekében.
Címlapkép forrása: Portfolio
