Védelmi költségvetés után béke költségvetés
Az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezi a kormány a 2025-ös költségvetést, majd kiemeli, hogy
a most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol.
Az indoklás szerint emiatt lehet új, a gazdaság egyes szereplőit támogató intézkedéseket hozni 2025-ben. "Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv együtt a gazdasági semlegesség politikájával 2025-től egy új növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot" - ígéri a javaslat, amely szerint a gazdasági semlegesség a gyakorlatban is megvalósul jövőre: egyszerre nyitja meg kapuit Debrecenben a BMW új gyára és Szegeden a kínai autógyártó óriás a BYD gyára.
A kormány felsorolja már a 248 oldalas javaslat elején, hogy milyen gazdaságélénkítő lépéseket tesz meg jövőre: kkv-támogatás, lakhatási helyzet megoldása, munkáshitel, bérmegállapodás, de érdekes mód már most előrevetít egy 2026-os intézkedést:
az inflációkövető béremelések mellett a kormány célja, hogy a rendőrök, a katonák és az összes fegyveres testület tagjai 2026 januárjától újra megkapják a fegyverpénzt.
Mindezen környezet mellett az államháztartás központi alrendszerének (pénzforgalmi módszertan szerint számolt) 2025. évi
- kiadási főösszege 42.862 milliárd forint,
- bevételi főösszege 38.739 milliárd forint,
- hiánya 4122 milliárd forint.
A kormány tervei szerint az idei év végi 73,2%-os szintről 72,6%-ra csökken a GDP-arányos államadósság.
A 2025-ös költségvetés jellemzője, hogy
- stabilabb lábakon áll, mint a korábbi években, hiszen az őszi elfogadásnak köszönhetően megbízhatóbb bázisra tervezhette meg a jövő évi számokat.
- hiánylefaragás az elsődleges célja: az idén várható 4790 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt 4122 milliárd forintra szűkíti, míg a GDP arányában az ESA módszertan szerint számolt deficitet az idén várt 4,5%-ról 3,7%-ra mérsékli. Ez nominálisan azt jelenti, hogy az idén várható 3680 milliárd forintos ESA-hiányt jövőre 3256 milliárd forintra mérsékli.
- az idei nagyon halovány adósságcsökkentés (0,2 százalékpont) után jövőre a kormány nagyobb léptékű (0,6 százalékpontos) adósságleépítést akar megvalósítani.
Összességében tehát minden bevétel- és kiadásoldali kormányzati intézkedést annak fényében kell értékelni, hogy
a 2025-ös költségvetés alapvetően az egyensúly javításáról szól.
Ez kedvező üzenet az elmúlt évek eleresztett fiskális gyeplője után, de pozitív fejleményként értékelhetik az ország legnagyobb finanszírozói, a piaci szereplők, forintbefektetők, valamint a legnagyobb nemzetközi hitelminősítők is (akik közül ketten még idén ítéletet mondanak Magyarországról). Igencsak fontos kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a kormány - ha látja, hogy nem a tervezet mentén haladnak a folyamatok - mennyiben fog ragaszkodni az alacsonyabb hiány eléréséhez év közben főleg akkor, ha a 2026-os parlamenti választáshoz közeledve várhatóan csak tovább fog növekedni rajta a belpolitikai nyomás, ami jellemzően lakossági hangulatjavító intézkedésekben csapódik le, ami beindíthat egy újabb hiánynövelő spirál.
Talán éppen ezért nem meglepő, hogy a piaci elemzők és nemzetközi szervezetek előrejelzései mind azt mutatják, hogy lehet egy kisebb elcsúszás a jövő évi hiánycél teljesítésében.
| A 2025-ös költségvetési hiányra vonatkozó várakozások (a GDP százalékában) | |
| Intézet | Várakozás |
| Kormány célja (2024. november) | 3,7 |
| OTP Bank elemzői (2024. október) | 4,6 |
| Standard and Poor's (2024. október) | 4,3 |
| Fitch Ratings (2024.október) | 4,9 |
| MNB (2024. szeptember) | 3,2-4,2 |
| IMF( 2024. augusztus) | 4,5 |
| Európai Bizottság (2024. május) | 4,5 |
| Forrás: Portfolio-gyűjtés | |
Az adókról és emelésükről kérdezze meg...
Korábban már többször is írtunk arról, hogy több olyan tényező is van a költségvetés fundamentumaiban, ami segíti azt, hogy javuljon 2025-ben az államháztartás egyenlege: magasabb GDP-növekedés, kisebb kamatkiadások, mérsékeltebb energiaköltségek, de közben a hiány csökkentése érdekében extra intézkedésekre is szükség van, főleg, hogy a kormány a másik kezével lazított is részben a gyeplőn (családi adókedvezmény megduplázásának első lépcsője 2025 júliusától).
Ilyen lépés az inflációkövető adóemelés bevezetése jövőre, valamint az is, hogy a 2022-es eredeti ígérete ellenére több extraprofitadó még 2025-ben is velünk él majd, ami azt jelenti, hogy az eredetileg két évre szóló hatály már négy évnél fog tartani ezen szektorok extrasarca esetében: extraprofitadó a hitelintézetekre, a biztosítókra, az energiaellátó adókörbe tartozó vállalatokra és a kiskereskedelmi szereplőkre vonatkozóan. Nem is olyan rég a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai kiszámolták, hogy az extraprofitadók részleges fenntartása 2025-ben 413 milliárd forint értékű adóemelést jelent az érintett ágazatoknak, és végső soron a fogyasztóknak. Ugyanis ezeket a forgalmi típusú terveket az érintett adóalanyok rendszerint továbbhárítják.
Mindezt megfejeli még jövőre a pénzügyi tranzakciós illeték esetében életbe lépő változások, amelyek összesen 230 milliárd forintnyi extra bevételt hoznak az államkassza számára.
A hírek szerint az ezzel kapcsolatos megemelt díjak áthárítása is megindult a fogyasztók irányába.
Mindezen vállalati terhek beépülése az árakba jövőre magasabb szintre tornászhatja fel az áremelkedések ütemét. Nem véletlen, hogy a Portfolio által megkérdezett elemzők konszenzusa jövőre 3,9%-os átlagos inflációt vetít előre, ami meghaladja a kormány 3,2%-os prognózisát. De van olyan piaci szakember, aki már 5%-hoz közeli éves átlagos pénzromlási ütemet vetít előre 2025-re.
Vagyis a háztartások és gazdasági szereplők jelentős része a magasabb termék- és szolgáltatási díjakon keresztül fizeti meg a költségvetés stabilizálásának árát.
Lássuk a részleteket!
A 2025-ös bevételi előirányzatok összegének megítélése és ezáltal értékelése rendkívül nehéz, mert a törvényjavaslatban a kormány maradt annál a nem túl transzparens gyakorlatnál, hogy a jövő évi bevételi tervszámokat (és kiadásiakat egyaránt) a 2024. évi előirányzatokhoz viszonyítja, ami semmilyen kapaszkodót nem jelent, mert ezek a 2024-es előirányzatok még 2023 nyarán lettek elfogadva, azóta pedig sok mindent felülírt az élet. A bevételek jövőre várható valós változásához fogódzót egyedül a Költségvetési Tanács múlt héten megjelent véleménye jelent. A KT anyaga ugyanis közöl részletes bevételi adatokat arra vonatkozóan, hogy milyen összegek várhatóak 2024-ben.
Az egyes adónemekből idén várható összegekhez viszonyítva a 2025-ös terveket
egyértelműen kijelenthetjük, hogy az adóemelések és a fennmaradó különadók miatt nő a magyarokon az adóprés jövőre.
A Tanács véleményéből rendelkezésre álló, idei várható bevételi adatokból kiindulva megállapítható, hogy alig van olyan főbb adónem, ahol csökken az adóbevétel a 2024-es összeg értékéhez képest. Ha összeadjuk a gazdálkodó szervezetek befizetéseit, a fogyasztást terhelő adókat és a lakosság adóbefizetéseit a 2025-ös tervekből, akkor azok összege közel 1500 milliárd forinttal magasabb az idei várható összegnél és ennek jelentős része adómódosításokra vezethető vissza.
| A 2025-ös költségvetés főbb bevételeinek alakulása | ||||
| 2025 előirányzat | 2024 várható | változás (mrd Ft) | változás (%) | |
| Gazdálkodó szervezetek befizetései | 3 935 | 3 615 | 321 | 8,9% |
| Társasági adó | 1 285 | 1 077 | 208,5 | 19,4% |
| Pénzügyi szervezetek befizetései | 253,1 | 294,5 | -41,4 | -14,1% |
| KATA | 66,7 | 67,1 | -0,4 | -0,6% |
| Kiva | 257,8 | 224,3 | 33,5 | 14,9% |
| Bányajáradék | 129 | 109,7 | 19,3 | 17,6% |
| Útdíjbevételek | 663 | 618,9 | 44,1 | 7,1% |
| Energia ágazat befizetései | 296,7 | 310 | 13,3 | -4,3% |
| Kiskereskedelmi adó | 295,3 | 264,4 | 30,9 | 11,7% |
| Rehabilitációs hozzájárulás | 204,6 | 187,3 | 17,3 | 9,2% |
| Fogyasztást terhelő adók | 10952 | 10190 | 762 | 7,5% |
| Áfa bevételek | 8277 | 7659,6 | 617,4 | 8,1% |
| Jövedéki adó | 1702,9 | 1590,8 | 112,1 | 7,0% |
| Regisztrációs adó | 25,7 | 14,4 | 11,3 | 78,5% |
| Pénzügyi tranzakciós illeték | 589,3 | 417,4 | 171,9 | 41,2% |
| Biztosítási adó | 213,1 | 281,5 | -68,4 | -24,3% |
| Légitársaságok hozzájárulása | 3 | -14,9 | 17,9 | -120,1% |
| Turizmusfejlesztési hozzájárulás | 90,2 | 83,7 | 422,5 | 7,8% |
| Lakossági befizetések | 5283,5 | 4896,5 | 387 | 7,9% |
| Szja bevételek | 4905,4 | 4534,4 | 371 | 8,2% |
| Lakossági illetékek | 275,4 | 262,4 | 13 | 5,0% |
| Gépjárműadó | 102,7 | 98,7 | 4 | 4,1% |
| Szocho és járulékok | 8824,1 | 8073,284538 | 731,8 | 9,3% |
| Forrás: Költségvetési Tanács, Portfolio | ||||
Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a 2025-ös költségvetés tervezetének átadásán a Parlamentben 2024. november 11-én. Forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi
