Az Európai Unió több tagállamában, köztük Romániában is megjelent a zárlati kártevőként számon tartott őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda), amely komoly fenyegetést jelent a mezőgazdasági termelésre – írja a Magyar Mezőgazdaság. Az eredetileg Amerika trópusi és szubtrópusi területeiről származó rovar
többek között a kukorica, a rizs és a cukornád ellensége, és jelentős kárt okozhat, ha tovább terjed Közép-Európába, köztük Magyarországra is.
A gyorsan mozgó, nehezen felismerhető kártevő bagolylepke képes több száz kilométert is repülni, így a terjedése Európában rohamos. A globális kereskedelem és az ellenőrizetlen növényszállítmányok révén egyre több országban, például Cipruson, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában is azonosították.
Az őszi sereghernyó szinte minden felületen képes lerakni petéit, így a kártevő behurcolása a növényi és egyéb importszállítmányok ellenőrzésére is új kihívást jelent.
A rovar nem csak a növények levelét károsítja, hanem gyakorlatilag minden növényi részen táplálkozik, akár a gyümölcsökön és szárakon is. Az őszi sereghernyó polifág fajként rendkívül sokféle tápnövényt fogyaszt, így nagy egyedszám esetén óriási pusztítást végezhet. A lárvái rágásnyomai miatt a növények olyan sérültnek tűnnek, mintha jégverés érte volna őket, különösen veszélyes fenyegetést jelentve a hazai mezőgazdaság számára.
Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) már megkezdte a déli vármegyékben az őszi sereghernyó monitorozását, feromoncsapdákkal figyelve a zárlati faj lehetséges megjelenését. Bár eddig még nem találták nyomát, a hatóságok fokozott ellenőrzést vezetnek be, hogy megakadályozzák a kártevő elterjedését és mérsékeljék a lehetséges károkat.
Az őszi sereghernyó az EU által kiemelten zárlati kártevőként kezelt fajok közé tartozik, ezért, ha bármilyen gyanús jelenséget tapasztalnak a mezőgazdasági területeken, azt jelenteni kell a Nébih és a megyei növényvédelmi hatóságok felé. A Nébih honlapján részletes tájékoztatást nyújtanak a védekezési lehetőségekről és az érintett területek számára szükséges megelőző lépésekről.
