Szlovák adóteher jön a Molnál
A harmadik negyedéves gyorsjelentés közzétételét követően háttérbeszélgetést tartott az elemzőknek a Mol, ahol a legizgalmasabb közlés az volt, hogy egy év kihagyást követően
Szlovákia 2024-ben újra kiveti a mol leánycégére, a slovnaftra a szolidaritási adót, ami a 2024-es nettó eredményt fogja érinteni.
A Mol becslése szerint a 2024-es szlovákiai tevékenységei után kevesebb mint feleannyit fizet majd, mint amennyit 2022-ben fizettek - akkor mintegy 400 millió dollár szolidaritási adót fizettek be a szlovák állami költségvetésbe, ebből az jön ki, hogy a 2024-es adó mintegy 150-200 millió dollár lehet, mutatott rá Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője.
Az értesüléssel kapcsolatban megkerestük a Molt, a cikk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz az olajtársaságtól.
Júliusban olvashattunk arról, hogy egy európai uniós szabályra hivatkozva nem fizetett a tavalyi év után szolidaritási adót az extra profitja után a szlovák büdzsébe a Slovnaft: a hivatkozott uniós szabály szerint nem kell szolidaritási hozzájárulást fizetnie annak a vállalatnak, amelynek a forgalmában 75 százalék alatt van az orosz kőolajból származó termékek aránya, a Slovnaftnál pedig ez a hányad tavaly "csak" 72 százalék volt.
2024-ben azonban már ismét keletkezik fizetési kötelezettsége a Mol-leánynak - a társaság ezen szolidaritási adó nélkül 2024-ben mintegy 1,3 milliárd dollár profitot érhetne el az Erste becslése szerint,
az adózott eredmény így kb. 13 százalékkal alakulhat alacsonyabban, mint ahogy azt korábban várta az Erste.
A befektetők által sokkal közelebbről figyelt teljesítménymutatóhoz, a csoportszintű EBITDA-hoz mérve is tekintetes összegről van szó, a középértéknek vett 175 millió dollár például a tavalyi eredménynek az 5,7 százaléka.
2023-ban tehát az olajcég nem fizetett szolidaritási adót Szlovákiában, azonban már jövőre sem ilyen címszó alatt számíthatnak az elvonásra: Pletser elmondása szerint 2025-től kezdődően a szolidaritási adó helyett egy különadó bevezetését fontolgatja a kormány, amely
a szlovákiai tevékenység adózás előtti nyereségének 30%-át veheti majd el,
ezzel kapcsolatban hivatalos kormánydöntés még nincs, csak tervezetek vannak.
A Mol szerint még túl korai lenne megbecsülni ennek az illetéknek a mértékét, mindenesetre elmondható a Slovnaft 2023-as éves jelentése alapján, hogy 2022-ben 1040 millió euró, 2023-ban pedig 674 millió euró volt a társaság adózás előtti eredménye.
Sverla Viktor, a Mol stratégiáért és fenntarthatóságért felelős alelnöke október közepén a Reutersnek elmondta, hogy a Mol jelenleg 30-40%-ban képes nem-orosz nyersolajat finomítani szlovákiai és magyarországi finomítóiban. „Olyan beruházások vannak folyamatban, amelyekkel ezt 2026 végére 100%-ra növelhetjük” - mondta Sverla.
Kérdőjelek a cseh helyzet körül
December 5-én ráadásul lejár a Mol szlovák leányvállalatára, a Slovnaftra vonatkozó EU-s könnyítés, aminek értelmében a cseh piacot kiszolgáló finomító bármiféle megkötés nélkül exportálhatott benzint és gázolajat a szomszédos országba. Pletser elmondta a Portfoliónak, hogy
Az export meghosszabbításáról egyelőre még nem született döntés.
A Mol mindenesetre mindkét forgatókönyvre felkészül, a kedvezőtlenebb esetben a csővezetékes orosz nyersolaj helyett további 500-700 ezer tonna tengeri nyersolajat kell az olajcégnek vásárolnia, ami az orosz alternatívánál lényegesen drágább.
Az olajcég ezzel a helyzettel kapcsolatban október közepén azt nyilatkozta, hogy
nem biztos, hogy a kivétel december 5-i megszűnte után biztosítani tudja a nem orosz kőolajból készült termékek megfelelő mennyiségének szállítását a cseh piacra.
A lengyel Orlen Unipetrol társaság - amely az egyedüli csehországi kőolajfeldolgozó - ugyanakkor közölte: biztosítva van számára a kellő mennyiségű kőolaj szállítása annak érdekében, hogy megtartsa a termékek előállításának folytonosságát, szükség esetén pedig kész átirányítani a kivitelre szánt termékeket a cseh piacra.
Csehország a korábbi közlések szerint az olaszországi Triesztből a németországi Ingolstadtba vezető TAL kőolajvezeték kapacitásának kibővítésével kíván megszabadulni az orosz kőolajbehozataltól. A TAL eddigi évi négymillió köbméteres szállítási kapacitását a közeljövőben megduplázzak, azaz nyolcmillió köbméterre emelik. Ez a kőolaj a múlt század kilencvenes éveinek második felében megépített Ingolstadt-Kralupy nad Vltavou (IKL) vezetéken keresztül jut el Csehországba. A hivatalos adatok szerint Csehország tavaly 7,4 millió tonna kőolajat hozott be, ennek 58 százalékát a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezett orosz kőolaj tette ki. A többi az IKL vezetéken keresztül jutott a cseh finomítókba.
Mi a helyzet a hazai adókkal?
A Mol 2023 szeptember 1-étől alacsonyabb bányajáradékot fizet a hazai szénhidrogén termelés után, a társaság korábbi kalkulációi szerint a bányajáradék-csökkentés körülbelül 400-450 millió dolláros többletet okozhat a társaságnál a 2023 szeptember és 2024 december közötti 16 hónapban, ez mind az upstream szegmensnél csapódik le.
A szakértők azonban nem tartják kizártnak a bányajáradék visszaemelését a jövőben, ezzel kapcsolatban is árultak el friss információt az elemzői háttérbeszélgetésen: bár konkrét változtatásokat nem jelentettek be, de
a Mol hasonló megállapodást szeretne aláírni a járadék ügyében, mint 2023-ban.
Ezen túlmenően még a nyáron kiterjesztették a Brent-Ural felárat terhelő adót 2025-re, az árkülönbségre kivetett adó küszöbét pedig 7,5 dollár/hordóról 5 dollárra csökkentették augusztus 1-től kezdődően - ezzel kapcsolatban most nincs friss fejlemény. Az egy éves kiterjesztés a Molnak a következő évben a Concorde becslése szerint 15-40 milliárd forintos többlet pénzügyi kötelezettséget jelent.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
