Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Bridgetowntól Nairobin át Párizsig egyetlen országot sem kímélnek a klímaválság súlyosbodó hatásai. Évről évre egyre több, a klímaváltozás okozta pusztításnak lehetünk tanúi. 2024-ben számos rekord dőlt meg:
- a chilei erdőtüzek több mint 14 ezer házat pusztítottak el;
- a heves esőzések Brazíliában 478 várost tettek tönkre, míg Bangladesben közel kétmillió embert zártak el a külvilágtól;
- júliusban pedig az eddigi legforróbb nap következett be a Földön.
Afrika az üvegházhatású gázok történelmi kibocsátásának mindössze 3%-át adja, mégis ezen a kontinensen következik be a legsúlyosabb klímakatasztrófák némelyike. Ezek jelenleg évente 15 milliárd dolláros kiadást jelentnek Afrikában, és a klímaváltozás okozta aszályok és áradások 2023-ban több mint 40 millió afrikai élelmezését veszélyeztették.
Meggyőződésünk, hogy egyetlen országnak sem kellene választania a klímaválság elleni fellépés és a szegénység elleni küzdelem között, ezért úgy döntöttünk, hogy hozzájárulunk a nemzetközi pénzügyi architektúra ambiciózus reformjához.
A Párizsi Paktum az emberekért és a bolygóért, a Bridgetowni Kezdeményezés és a Nairobi Nyilatkozat mindegyike a maga részéről hozzá szeretne járulni a helyzet kezeléséhez. A nemzetközi színtéren jelenleg zajló folyamatok bizakodásra adnak okot: számos reform előtt megnyílt az út, és közülük néhány már eredményt is hozott. Ennek ellenére még sok erőfeszítésre van szükség, és nem szabad figyelmen kívül hagyni egyetlen felmerülő lehetőséget sem.
Egy kulcsfontosságú lehetőséget még mindig nem használtak ki kellőképpen, ez pedig a „szolidaritási illetékek” kérdése. Az ilyen intézkedésekre azért van szükség, hogy mindenki méltányos mértékben járuljon hozzá a globális erőfeszítésekhez.
A gazdaságnak vannak olyan területei, ahol nagyrészt nem kellő az adózás mértéke, miközben szennyezik a bolygót.
Ez vonatkozik a tengeri hajózásra, a légi közlekedésre és természetesen a fosszilisenergia-iparra, ahol az effektív adókulcsok mértéke alacsony a kormányzati támogatások miatt (utóbbiak a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint 2022-ben összesen 7 ezer milliárd dollárt tettek ki).
Ezek az illetékek úgy járulhatnak hozzá a globális klímavédelmi erőfeszítésekhez, hogy az általuk generált bevételek egy része a fejlődő országokhoz kerülne.
- A részvény- és kötvénykereskedelemre kivetendő 0,1%-os globális illeték évente akár 418 milliárd dollárt is jelenthetne.
- A hajózásra kivetendő, egy tonnányi szén-dioxid utáni 100 dolláros illeték évente 80 milliárd dollárt hozhatna.
- A fosszilis energiahordozók kitermelésére, egy tonnányi szén-dioxid után kivetendő 5 dolláros illeték évente 210 milliárd dollár bevételt generálhatna.
Még a szolidaritási illetékeken keresztül történő részleges újraelosztás is nagy összegű, kiszámítható finanszírozási forrást biztosítana ezen országok klímavédelmi intézkedéseihez, így a meglévő adósságterhek növelése nélkül egészítené ki a hivatalos fejlesztési segélyeket.
Ezen intézkedések jelentős hasznot generálnának. Afrika éghajlati sebezhetősége, a megújuló energiaforrások és a kritikus ásványkincsek hasznosításában rejlő hatalmas potenciálja, valamint a szén-dioxid elnyelésében játszott globális szerepe ellenére a kontinens jóval kevesebb klímavédelmi finanszírozásban részesül, mint amennyire szüksége lenne. A szolidaritási illetékek biztosíthatnák a zöld fejlődés előmozdításához szükséges finanszírozást Afrikában és világszerte, különösen a sebezhető alacsony és közepes jövedelmű országokban, valamint azon kis államokban, amelyeknek kevés költségvetési mozgásterük van a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség vagy fellépés kiépítésére.
Ilyen illetékek már léteznek.
- Jelenleg több mint 30 ország alkalmaz pénzügyi tranzakciós adót,
- és legalább 21 országban a repülőjegyekre is kivetnek illetéket.
- Sőt, még az olyan kisebb léptékű kezdeményezések, mint a Nemzetközi Olajszennyezési Kompenzációs Alapok is bizonyítják a nemzetközi újraelosztási mechanizmus megvalósíthatóságát.
E modellek másolása és kiterjesztése további nemzetközi együttműködést igényel a piaci torzulások korlátozása és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése érdekében.
Emiatt tavaly a COP28-on (az ENSZ 28., éves klímavédelmi konferenciáján – a szerk.) elindítottuk a globális szolidaritási illetékekkel foglalkozó munkacsoportot (Global Solidarity Levies Task Force). A már 13 tagországot számláló munkacsoport a hajózás, a légi közlekedés, a fosszilis energiaforrások és a pénzügyi tranzakciók terén, illetve a műanyagok vagy a kriptopénzek vonatkozásában vizsgálja az illetékek kivetésének lehetőségeit. 2025 elején be fogunk mutatni néhány konkrét javaslatot alapos hatásvizsgálatokkal kiegészítve. Ezek a megoldások skálázhatóak lesznek – legalább évi 100 milliárd dollár bevételt eredményeznek –, és a potenciális externáliák egyértelmű értékelését is tartalmazzák majd.
A jövő évi, brazíliai Belémben megrendezésre kerülő COP30 felé haladva a kezdeményezés sikeréhez elengedhetetlen lesz, hogy annak élére álljon a politika. Az idei COP29 megfelelő alkalmat biztosít arra, hogy megvitassuk a lehetőségeket, és rátérjünk a siker felé vezető útra. Terveink szerint egy külön eseményt szervezünk állam- és kormányfők számára, hogy további támogatást szerezzünk a szolidaritási illeték melletti koalíciónak. Ez egy döntő lehetőség annak biztosítására, hogy az ENSZ új számszerűsített kollektív klímavédelmi finanszírozási célkitűzése (New Collective Quantified Goal on Climate Finance) magában foglalja a szolidaritási illetékeket, és olyan klímavédelmi finanszírozási megoldásokat szabadítson fel, amelyek egyszerre ambiciózusak és méltányosak.
Amikor további finanszírozási forrásokról van szó, a szakértők gyakran utalnak az „innovatív finanszírozásra”. A globális szolidaritási illetékek esetében az egyetlen innováció, amire szükség van, a megfelelő számú ország ambiciózus vezetése. Tegyük lehetővé, hogy a párizsi klímamegállapodás jövő évi tizedik évfordulója úgy maradjon emlékezetes, mint az a pillanat, amikor globális közösségként összefogtunk a szolidaritási illetékek bevezetése érdekében, biztosítva korunk nagy kihívásának kezeléséhez szükséges pénzügyi eszközöket. A COP29 előtt felhívást intézünk minden kormányhoz, hogy csatlakozzon koalíciónkhoz, és örömmel fogadjuk a civil társadalom, az üzleti élet vezetőinek és a multilaterális intézmények támogatását.
A szerzők a globális szolidaritási illetékek bevezetését szorgalmazó munkacsoport (Global Solidarity Levies Task Force) társelnökei.
Copyright: Project Syndicate, 2024.
Címlapkép forrása: Shutterstock
