Az alkotmánybírósági beadvány gyökere az, hogy bár korábban a kormány időkorlát nélkül ígérte a napelemes szaldó elszámolás lehetőségét a háztartási kiserőművet telepítőknek, de végül olyan időkorlátot húzott, hogy a telepítéstől számított tíz év után kötelezően átkerülnek a havi bruttó elszámolásba, egy anyagilag lényegesen kedvezőtlenebb rendszerbe. A változásról és a bruttó elszámolási rendszer lényegéről itt írtunk:
Az Alkotmánybíróság főtitkára, Dr. Bitskey Botond azt mondta, hogy a határidőig 1111 érintett küldte be a beadványt a testülethez, és az ő ügyükben egyetlen kiválasztott érintett (már lejárt a 10 éves határidő, átkerült a bruttó elszámolásba) helyzete alapján dönt majd az AB, amely az összes többi érintettre is érvényes lesz. Arra még nem tudott választ adni a főtitkár, hogy az ügy mikor kerülhet a testület napirendjére.
Azt viszont elárulta, hogy
az ügyben a döntéstervezet előkészítése is folyamatban van.
A cikk felidézi, hogy a napelemes szaldót megváltoztató szabályozást jegyző Energiaügyi Minisztérium illetékese milyen érvrendszerrel indokolta a változtatást. Ennek a lényege az, hogy tíz év alatt már mindenkinek megtérült a beruházása, így bár a beruházás pillanatában még időkorlát nélküli szaldóelszámolás hitében hajtotta végre a projektet, de a változtatással sem érte anyagi kár.
Az alkotmánybírósági beadvány megfogalmazásában és az ügy vitelében koordinációs szerepet vivő Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Egyesülete (NÉP) az oldalán kronológiában is összefoglalja az ügy eddigi fejleményeit és azt is rögzítik, hogy mit követelnek az ügyben:
- Követelik, hogy a 2023. szeptemberétől decemberig hatályba léptetett rendeleteket "azonnal töröljék el, és kártalanítsák azokat a termelőket és fogyasztókat, akiket már bruttó elszámolásba kényszerítettek".
- Követelik "azoknak a műszaki megoldásoknak az állami támogatását, amelyek kifejezetten a HMKE tulajdonosok érdekeit szolgálják (például: tárolókapacitások kiépítése egy-egy trafó-körzetben)".
- Az áramszolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott fogyasztók elszámolási problémáit figyelembe véve követelik az átlátható és előre kiszámítható számlázást.
- "A közcélú hálózatra való kitáplálás átvételi árát azonnal fel kell emelni az A1-es lakossági tarifa 80%-ra."
Utóbbi arról szól, hogy míg a bruttó elszámolásban 5 forintért veszi át a hálózatba betáplált villamosenergiát, addig az onnan vételezett mennyiséghez a rezsivédett ár esetén 36 forintért, felette 70 forintért lehet hozzájutni, így tehát a 80%-ra emeléssel azt szorgalmazzák, hogy 5-ről 29 forint körülre emeljék fel a betáplált energia árát. Ez a bruttó elszámolási rendszer pénzügyi eredményét jócskán pozitív irányba tolná el és feltehetően újból érdemi lendületet adhatna a háztartási napelem telepítéseknek akár támogatás nélkül is.
Címlapkép forrása: Shutterstock
