A 2025-ös költségvetés alapjai
A miniszter hétfőn 10 órakor adta át Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének hivatalos keretek között is a 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
A járvány kitörése utáni 4 nehéz éven vagyunk túl: energiaválság, az amerikai elnökválasztás a költségvetés benyújtásának gyakorlatában is változást eredményezett - kezdte beszédét Varga Mihály. Bár továbbra is bizonytalan környezetben vagyunk, a kilátások biztatóak - értékelte az USA elnökválasztás következményeit.
Trump megválasztásával és az utána elinduló esetleges európai folyamatok nyomán megnőtt a béke esélye, ezzel pedig a kilátások is javultak
- mondta Varga Mihály.
3+1 adatot szeretnénk mondani, ami miatt kedvezőbb lehet a 2025-ös év:
- Elindult idén a gazdasági növekedés, ha nem is olyan mértékben, mint korábban arra számított a kormány.
- Gazdasági optimizmus van, nő a reálbér.
- Élénkül a fogyasztás.
- Nemcsak a magyar kormány bizakodik, hanem a nemzetközi intézmények is, amelyek prognózist adtak a magyar gazdaság kilátásairól. Ők is élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól jövőre az EU-ban.
A magyar gazdaságot visszaállítjuk a magas ütemű gazdasági pályára, ami a járvány kitörése előtt jellemezte Magyarországot - folytatta. Ehhez új gazdaságpolitikára van szükség, valamint gazdasági semlegességre - mondta, majd 5 elemet emelt ki:
- Családok támogatása.
- Megerősítjük a kis és közepes vállalkozásokat.
- Megvédjük a reziscsökkentést, ha más formában is, mint korábban.
- Megőrizzük a nyugdíjak értékét.
- Az ország fizikai biztonságát továbbra is garantálni kell.
Emlékeztetett arra is, hogy a 2024-es költségvetés egy védelmi költségvetés volt. A 2025-ös költségvetés már az új lehetőségek költségvetése lehet, kellő óvatosság mellett, egy békeköltségvetés, melynek középpontjában az építkezés áll - sorolta a tárcavezető.
A hiány és az államadósság további csökkentése a cél
- szögezte le. Ez alapján jövőre 3,7%-os hiánycéllal számol a kormány, 2026-ban pedig 3% alatti hiánycél jön.
Szerinte a 3,4%-os GDP-növekedés a legtöbb elemzőház szerint reálisan elérhető. A kamatkiadások mértéke a GDP arányában 3,8%-ra csökkenhet.
A költségvetési tervezetet előzetesen megküldte a kormány a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte a dokumentumot és Varga Mihály szerint a KT egyetértett a tervezettel.
Részletes számok
A legtöbb területnek az infláció feletti mértékben nőhet jövőre a támogatása - ismertette a miniszter.
- Fizikai biztonság, honvédelem: elérik a GDP 2%-át, a NATO vállalásnak eleget tesz Magyarország. Kiadások összege: 1753 milliárd forint.
- Határvédelmi költségek: megközelítik a 800 milliárd forintot eddig ezek a költések, jövőre erre a célra 40 milliárd forintot tervez erre fordítani a kormány. Emiatt példátlan büntetést kapott a kormány, ami költségként merül fel és ezzel számolni kell a büdzsében. Számít a kormány arra, hogy kivegye az EB is ebből a költségből a részét.
- Rendvédelmi közbiztonsági kiadások: 1396 milliárd forint.
- Családok támogatása: 3754 milliárd forint jut erre a célra jövőre. A családi adókedvezmény rendszerét a kormány fenntartja, és kedvezőbb irányba módosítja, megduplázza a kormány 2 lépésben ezt a kedvezményt. Új elem: munkáshitel program.
- Rezsivédemi intézkedések maradnak, más szerkezetben. A jövő évi költségvetésben ez 880 milliárd forintot tesz ki. A Rezsivédelmi Alap megszűnik, de a rezsitámogatási tételeket elkönyveli a PM a különböző tárcákhoz.
- 2025-ben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7 200 milliárd forintot fordít az állam.
- Egészségügy: 3717 milliárd forint jut erre a célra, 330 milliárd forinttal magasabb, mint az idei évi összege.
Különadók
A költségvetés helyzetének javulását jelzi, hogy a kormány folytatja a különadók kivezetését 2025-ben - jelezte Varga Mihály.
Légitársaságokra kivetett különadót eltöröljük, valamint a gyógyszergyártók és a távközlési cégekre kivetett különadók mértékét csökkentjük. A reklámadót is felfüggesztjük még egy évre - ismertette.
Mivel jelentősen megemeltük a tárcák költségvetését, és a tárcák rendelkeznek tartalékkal is, ezért a 100 milliárd forintos általános tartalék elegendő lesz - értékelte.
Menetrend
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke az elfogadás körülményeiről osztott meg részleteket a sajtóeseményen.
A fejezeti kötetek beérkezését követően november 27.-28.-29-én 30 órás időkeretben fogja tárgyalni a költségvetést az Országgyűlés. A módosító javaslatok november 28-ig érkezhetnek be. Ezután jön a bizottsági vita, amelyből előáll az összegző javaslat, december 16-án kerül a parlament elé ez a javaslat, már egy rendkívüli parlamenti ülésen.
A zárószavazásra december 20-án kerül sor
- mondta Latorcai János.
Kérdések és válaszok
A Portfolio érdeklődésére Varga Mihály kifejtette: a 2025-ös költségvetés későbbi benyújtásának gyakorlata inkább egy kivétel,
a korábban jellemző gyakorlattal, vagyis a tavaszi benyújtással és korai elfogadással nem szeretne felhagyni a kormány és jövőre visszaállhat a korábbi gyakorlat.
Szerinte ezt megalapozza az, hogy négy nehéz esztendő után 2025-től egy új korszak nyílik, új lehetőségek nyílnak meg mindenki számára, a konfliktusok az eszkaláció helyett mérséklődnek.
Megismételte Orbán Viktor bejelentését, miszerint az USA és Magyarország között kötendő nagy megállapodás keretében újratárgyalhatják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a minisztériumban már eddig is dolgoztak ennek helyreállításán. Szerinte az egyezmény felmondása politikai indíttatású volt.
Több olyan eleme is van a jövő évi költségvetésnek, amelyek azért kerültek bele, mert Donald Trump lett az Egyesült Államok következő elnöke
- fogalmazott a miniszter.
Ha nem Donald Trump nyerte volna a választásokat, akkor megemelte volna a kormány a honvédelmi kiadásokat jelentősen - jelezte példaként.
Ha a várakozások felett alakul a gazdaság növekedése, és például 3,5% felett lesz a GDP-növekedés 2025-ben, akkor a nyugdíjasok részesülhetnek nyugdíjprémiumban - válaszolta egy másik kérdésre Varga Mihály.
A kormánynak nincs árfolyamcélja, ez az MNB hatáskörébe tartozik, a PM egy technikai számmal tervez, ez jövőre 397,5 forintos euróárfolyamot jelent - húzta alá Varga Mihály, aki szerint nem okoz gondot a költségvetés számára, ha az árfolyam végül magasabb lesz.
Reális a gazdasági növekedésre vonatkozó kormányzati prognózis, ezt a legtöbb elemzőház, hitelminősítő így gondolja, a legnagyobb nemzetközi hitelminősítők döntései is ezt támasztják alá - mondta a miniszter, aki arról is beszélt, hogy legutóbb az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő szakembereivel hetekig egyeztettek. Majd felidézte, hogy legutóbb nem is módosított ez a hitelminősítő a magyar adósbesoroláson, és a hozzá tartozó kilátáson. Még két ilyen nagyobb hitelminősítői vélemény érkezik idén - idézte fel.
Olyan hiánypályát kell Magyarországnak, ami nem szűkíti indokolatlanul nagy mértékben a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit - jelezte arra a kérdésre, hogy jövőre miért nem lesz 3% alatt a költségvetés hiánya.
Szerinte idén elérhető a GDP-arányos 4,5%-os hiánycél, ennek elérését szolgálta az év közben végrehajtott 400 milliárd forintos adóemelés, valamint a 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás. Az érvényben lévő és hatályos költségvetés 2,9%-os idei hiánycélt törvényileg nem tervezi átírni a kormány, áprilisban bejelentették a hiánycél módosítását, amit elegendőnek tekint Varga Mihály.
Előzmények
A főbb számokról és a jövő évi büdzsé főbb paramétereiről már korábban írtunk cikket a Költségvetési Tanács véleménye alapján:
Amit eddig tudunk a főbb számokról:
- Az idei évre prognosztizált 0,8%-os GDP-növekedés után jövőre 3,4%-os növekedés jöhet.
- A tervezet szerint 3,2 százalékon alakul az infláció.
- A növekedést felhasználási oldalról elsősorban a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedése, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,1 százalékos bővülése támogatja, míg a nettó export hozzájárulása enyhén negatív (-0,1 százalékpont).
- Az export 3,4 százalékos növekedésével számol a tervezet.
- 2025-ben enyhén, 0,1 százalékkal tovább nőhet a foglalkoztatottak száma. A létszámbővülés teljes egészében a versenyszféra folyamataiból ered, a közszférában nem történik változás.
- A bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalékos nettó reálbérnövekedéssel párosul 2025-ben.
-
A vásárolt fogyasztás folyó áron számolt értéke 7,8 százalékkal nő, ezáltal a KT értékelése szerint a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfa adóalapja érdemben emelkedhet.
- A tervezet 397,5 forintos euró árfolyammal számol.
Címlapkép forrása: Portfolio
