A kezdeti várakozások még azzal számoltak, hogy az idei szezonban körülbelül 70-80 ezer tonnányi olívabogyót tudnak betakarítani, az időjárás miatt viszont ezek a számok folyamatosan csökkentek. A trend egyáltalán nem új, a Földközi-tengeren fekvő szárazföldet már évek óta forróság és súlyos aszály sújtja, ezért évről évre szembesülniük kell az alacsony terméshozamokkal.
Tavaly történelmi mélységbe süllyedt a szüretelés eredménye: mindössze 52 ezer tonnányi olívabogyót takarítottak be a gazdák.
Abban reménykedtek, hogy az idei év végre fellendülést hoz, ám ki kellett ábrándulniuk a termelőknek, az aszály kitartott és várhatóan még a 2023-as rekordgyenge évnél is rosszabb lehet a végeredmény.
Az egyre súlyosabb válság miatt a térségben a polgármesterek és a Krétai Olajbogyótermelő Önkormányzatok Szövetségének elnöke közös memorandumot adott ki, amelyben felhívják a figyelmet a termelők kihívásaira. A dokumentumot eljuttatták a görög parlamentbe, az Európai Parlamentbe, valamint a regionális vezetőknek is. Ebben a kedvezőtlen időjárási körülmények mellett arról is írtak, hogy a pusztító hőség már magát a fákat is károsítja, amely Kréta kiterjedt olajfaligeteit érinti. A memorandum a következő megoldási lehetőségeket vázolta fel a válság enyhítéséhez:
- gyorsan kompenzálni kell a termelőket a kiesett bevételeik miatt,
- a szabályozási keretek módosítása a váratlan éghajlati viszonyokból eredő, a termelők által enyhíteni nem tudott károk figyelembevétele érdekében.
Az indoklás szerint ezek a lépések már csak a következmények puhítására szolgálnak, viszont
az ágazat a sziget gazdaságának egyik legfontosabb sarokköve, rengeteg embert foglalkoztat.
Az időjárási szélsőségek miatt az olívatermelés visszafordíthatatlanul csökkenésnek indult, a veszteségek pedig hatalmasak, emiatt a gazdák kilátástalan helyzetbe kerülnek. Ehhez az is hozzájárult, hogy a korábbi években elmaradtak a szükséges kompenzációk.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
