A vírusok nem csak rosszak lehetnek, nem csak betegséget okozhatnak – erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe pécsi megnyitóján tartott előadásában Kemenesi Gábor víruskutató.
"Mindig nagyon fontos és jó kérdés, hogy a vírusok mire jók. Nyilván én be vagyok szorulva a saját szakmámba, a járványkutatásba, és a rossz vírusokkal foglalkozom, de alapvetően nagyon sok mindent köszönhetünk a vírusoknak, amellett, hogy ilyenné váltunk, mint amilyenek most vagyunk, hogy emberré váltunk; nem tojást rakunk, hanem elevenszülünk, nagyon fejlett az idegrendszerünk, olyan az immunrendszerünk, amilyen, ez mind-mind vírusokkal való találkozások eredménye az elmúlt sok százmillió évben" – mondta a kutató az InfoRádióban.
Gyakorlatiasabb és még jelen korunkra is vonatkozó példát említve azt is mondta:
úgy tűnik, hogy a kórházi fertőzések jelentős részért felelős antibiotikum-rezisztens baktériumok legyőzésében is a vírusok lehetnek az ember partnerei,
hiszen a baktériumoknak is vannak saját vírusaik, a bakteriofágok, és ezek felhasználhatók a szuperbaktériumok elleni küzdelemben. Hozzátette: ez a kezelés egyidős az antibiotikumok felfedezésével.
"Egyszerűen fogalmazva a vírusok nem feltétlenül rosszak, nagyon hasznosak is lehetnek az emberek számára" – mondta.
Nyilvánvalóan a fertőző vírus rossz, ha fertőz, de tudományos célra használva máris jóvá válik.
Hogy mi lehet a célja a víruskutatónak a járványok kezelésében a jövőt tekintve, arról azt mondta, nem menne messzire, "legfeljebb száz évre".
"Száz év nagyon rövid idő, ha emberi történelmi léptékben nézzük. Az elmúlt száz évben képessé váltunk arra, hogy a számunkra legsúlyosabb fertőző betegségeket legyőzzük a vakcinákkal, a különféle orvoslásbeli fejlesztésekkel, gyógyszerekkel, egyebekkel. Tulajdonképpen megszabadultunk a fekete himlőtől, a járványos gyermekbénulásért felelős poliovírustól, a kanyarótól, és elértük azt, hogy a modern világunkban ezek már nem kell, hogy problémát okozzanak. De néhány ágens komolyabb fejtörést okoz, a Covid-19-nél láttuk, hogy azért tudnak jönni pofonok a semmiből. Van a nem ismert vírusok halmaza; amit most, illetve a közeli jövőben el kellene érni, hogy ne elszenvedni kelljen ezeket a járványokat, és mint az elmúlt száz évben ellenszert fejleszteni rá akkor, amikor már terjed, hanem minél korábban megelőzni ezeket a járványokat, csírájában elfojtani; nagyon sokat beszéltem az előadásban arról, hogy milyen új tudományos eredmények azok, amik hasznosíthatók, kezdve a mesterséges intelligencia segítségével, folytatva különféle új molekuláris biológiai eljárásokkal" – mondta Kemenesi Gábor.
Célként jelölte meg, ami elérhetővé is válhat, hogy
a legelső átugrási eseménynél, a legelső fertőzött embernél már el tudjunk vágni egy járványt.
Szerinte a múltba is érdemes visszanézni, mert az már történelem, ekként le kell belőle vonni a tanulságokat.
"Edward Jenner, amikor a világ első vakcináját kifejlesztette, akkor pontosan ugyanolyan tévhitek és félelmek terjedtek, mint most napjainkban. Ez azt mutatja, hogy az emberi természet nem változik, és ahogy a Covid-19-járvány alatt is sokszor hallhatták tőlem, nem szabad a félelmek felé fordulni. A kétkedés nagyon fontos, ez nagyon sokat adott az emberi történelem során, de nem szabad, hogy a félelem felé tereljen" – hangsúlyozta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
