Fontos üzeneteket mondott Dan Jörgensen
Idehaza kevés figyelmet kapott, de Magyarország orosz energiaimportja szempontjából is fontos üzeneteket mondott az Európai Bizottság leendő energiaügyi biztosa, a dán származású Dan Jörgensen az amerikai elnökválasztás napján az európai parlamenti képviselők előtti szakbizottsági meghallgatásán.
Amint a Montelnews összefoglalta: Jörgensen többek között azt rögzítette: "világos ambícióm van, hogy gyorsabban haladjak" a 2027-re kitűzött, orosz gázról való uniós leválási stratégiában (REPowerEU). Rámutatott, hogy korábban 45%-os volt az orosz gázimport súlya az EU-ban, most 18%, de
Még ez is túl sok.
A Politico részletes tudósítása szerint Jörgensen emlékeztetett rá: Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöktől azt a világos felhatalmazást kapta, hogy mutassa be a tervet, amely szerint teljesen ki kiszorítani az orosz fosszilis energiahordozókat az Európai Unióból.
Egyúttal megerősítette, hogy
hivatalba lépése 100. napjáig bemutat egy cselekvési tervet, hogy hogyan lehetséges "az orosz energiaimport befejezése".
Tekintettel arra, hogy az új Európai Bizottság várhatóan december elején áll fel hivatalosan, a terv bemutatása legkésőbb március közepéig megtörténhet.
Hangsúlyozta, hogy az orosz energiahordozók importjának teljes megszűntetése kiemelt prioritása lesz az 5 éves mandátumának, és ki is jelentette:
100%-osan függetlennek kell válnunk az orosz fosszilis energiahordozóktól.
Amikor az EP-képviselők a leválás megvalósíthatóságának időzítését feszegették, akkor Jörgensen nem akart konkrét időhatározó mellett elköteleződni, de érzékeltette, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. A tudósítás szerint úgy fogalmazott:
Ha holnap meg tudnánk szabadulni az orosz gáztól, akkor megtennénk.
Arra a kérdésre, hogy ez lehetséges lenne-e a jövő év végéig, egyrészt azt mondta: ezen ötlet mellett "nem tud elköteleződni", de hozzátette: "azt kívánom, hogy bárcsak" lehetséges lenne. Összességében azt ígérte: a leendő stábjával azon fognak dolgozni, hogy "a lehető leghamarabb" kiszorítsák Moszkvát az uniós energiaimportból.
Kapóra jönne a több amerikai fosszilis import az oroszról leválás érdekében?
A fenti üzenetek a republikánus Donald Trump másnapi győzelme, és az amerikai fosszilis energiakitermelés fokozásával kapcsolatos ígéretei ("fúj, bébi fúrj") mellett fokozottan érdekesek. Sőt, amint megírtuk: vannak olyan nézetek, hogy például még több amerikai LNG vásárlásával tudná eltéríteni az Európai Unió Trumpot attól, hogy kivesse a 10%-kal megemelt vámokat (ahogy Trump kilátásba helyezte: az EU "kemény árat fizet" a magas, évi 240 milliárd dollár körüli külkereskedelmi többletért az Egyesült Államokkal szemben).
Ezek tehát afelé mutatnak: az EU azon terve, hogy leváljon az orosz olajról és földgázról, akár az amerikaiak felől megnövelt importtal párhuzamosan is történhetne, és
Így az EU akár két legyet is üthetne egy csapásra. Ehhez persze az összes tagállam felőli akarat is kellene, hogy valóban beszűntessék az orosz olaj- és földgáz bármilyen csatornán keresztüli vásárlását.
Ez például azért ütközhet nehézségekbe, mert érvényben vannak hosszú távú szerződések a vezetékes földgáz piacán, amelyek sok-sok év múlva járnának le. Magyar esetben például az MVM által 2021-ben kötött hosszú távú szerződés 10+5 évig, azaz 2036-ig van érvényben; az osztrák megállapodás 2040-ig szól, igaz az előző osztrák kormány komoly lépéseket tett az idő előtti felmondás felé vezető úton.
A Mol az orosz olaj Ukrajnán keresztül folytatódó vásárlására a közelmúltban kötött megállapodást az érintett felekkel, és bár ennek pontos részletei nem ismertek, így az időhatározó sem, de feltehetően évekre előre gondolkodott a működéképes keretekről a cég. Erre utalt, hogy a kialakított konstrukció során figyelembe vette: az oroszok és ukránok között a Barátság kőolajvezetékre vonatkozó tranzitszerződés 2029 végéig szól. Így tehát ezen az útvonalon még akár 5 éven kereszül is várásolhatna Magyarország és Szlovákia orosz nyersolajat (vagy még tovább).
A magyar kormány által várt Trump-győzelem azonban természetesen sok mindent felülírhat.
Akár az is elképzelhető, hogy éppen a republikánus győzelem miatt, az amerikaiak több olaj- és gázértékesítéssel kapcsolatos szándékai miatt kap majd érdemi lendületet Magyarországon, és az EU többi tagállamában az orosz energiahordozókról való leválás.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok már most is a legnagyobb szereplők között van például az EU LNG-importjában, hiszen az uniós gázimport mintegy harmada LNG-alapú és ennek nagyjából a fele származik az Egyesült Államokból, így ennek érdemi további növelésében lehetnek kínálati korlátok.
A másik oldalról nézve: idén messze az Európai Unió vásárolta az amerikai kőolaj (49%) és cseppfolyósított földgázexport (47%) legnagyobb részét a Kpler hajóforgalom követési adatbázisa alapján.
Azt is érdemes megjegyezni, ahogy a WoodMac megtette, miszerint akár az amerikai LNG európai vásárlói is kivethetnek importvámot erre a behozatalra, hogy visszavágjanak a Trump-adminisztráció EU-t sújtó vámemelésére. Ráadásul az is megér még egy átgondolást, hogy a tovább növelendő amerikai LNG-export hazai gázárakat emelő hatását valóban akarja-e az Egyesült Államok vezetése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
