A levegőminőségi index az említett három balkáni városban az egészségre káros határértéknek tekintett 150 pont fölött volt.
A légszennyezés növekedése egybeesik a környezeti hőmérséklet csökkenésével. Összehasonlításképpen: Párizsban 44, Los Angelesben pedig 34 volt a mutató értéke ugyanebben az időben.
Szerbia fővárosában, Belgrádban a porszemcse-koncentráció a "PM2,5" kategóriában elérte a 98 mikrogramm/köbmétert, ami 19,6-szorosa az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadhatónak minősített értéknek. Az ilyen, különböző kémiai vegyületek keverékéből álló finom porszemcsék a tüdőn keresztül a véráramba is el tudnak jutni.
Koszovó fővárosában, Pristinában a PM2,5-részecskék koncentrációja 159 mikrogramm volt köbméterenként.
Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban napok óta romlik a helyzet, különösen az esti órákban, a több tízezer szén- és fatüzelésű kályha miatt. A város egyes részein ekkor a PM2,5 szálló por koncentrációja köbméterenként 300 mikrogramm fölé emelkedik.
Dejan Lekic, a belgrádi székhelyű Nemzeti Ökológiai Szövetség civil szervezet munkatársa kifejtette:
A régió energiaszektora elavult technológiákon alapul, az erőművekben nem mindenhol vannak szűrők felszerelve.
Ha ehhez hozzávesszük a fűtési szezon kezdetét, a rossz minőségű szén és a nem megfelelően szárított fa használatát, valamint a fűtéshez használt mindenféle hulladék elégetését, akkor ilyen szennyezőanyagszintekhez jutunk - tette hozzá.
A légszennyezés egészségre gyakorolt hatásai jól ismertek: egy 2019-ben közzétett ENSZ-tanulmány szerint a Balkán 19 városában a légszennyezés felelős az idő előtti halálozások 20 százalékáért.
A tanulmány szerint a Balkánon élők várható élettartama átlagosan akár 1,3 évvel is csökkenhet a légszennyezés miatt.
Címlapkép forrása: Shutterstock
