Az elemzések szerint 2023 januárjától októberig a hőmérséklet 0,71 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020 közötti időszak átlagánál. Ráadásul ez az érték 0,16 fokkal felülmúlta a tavalyi év azonos időszakának adatait is. Különösen kiugró volt az októberi hőmérséklet, amikor a globális átlagos felszíni levegő hőmérséklete már 1,65 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Európában is érezhető volt a felmelegedés hatása. A kontinens szinte teljes területén az 1991-2020-as átlag fölé emelkedett a középhőmérséklet, és az idei október Európa történetének ötödik legmelegebb októbere lett.
A hőmérséklet-emelkedés mellett a csapadékeloszlás szélsőségessé válása is megfigyelhető volt.
Míg Spanyolországban pusztító áradások és villámárvizek okoztak károkat, addig Kelet-Európa és az Egyesült Államok jelentős részén szárazság uralkodott.
A sarki jégtakaró kiterjedése mind az Északi-sarkvidéken, mind az Antarktiszon az átlag alatt maradt, ami további bizonyítékot szolgáltat a globális éghajlatváltozás folyamatára. Az óceánok hőmérséklete is rekordmagasságokban mozog, ami újabb kihívások elé állítja a tengeri ökoszisztémákat.
Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat helyettes igazgatója a helyzet súlyosságát hangsúlyozva nyilatkozott:
Ezek a megfigyelések új mérföldkövet jelentenek a globális hőmérsékleti rekordokban, és erősíteniük kell a klímavédelmi ambíciókat a közelgő COP29 klímakonferencián.
Szavai rámutatnak arra, hogy a jelenlegi tendenciák alapján sürgős és határozott lépésekre van szükség a klímaváltozás mérséklése érdekében.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
