Egy 22 oldalas törvénytervezetet mutatott be a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetést megalapozó intézkedésekről. A jövő hétfőn érkező büdzsétervezet kapcsán egyelőre sok támpontot nem ad a mostani előterjesztés, azonban számos fontos intézkedést tartalmaz.
Az államháztartásról szóló törvény javasolt módosításai több ponton érintenék a központi költségvetés irányítását, valamint az állami ingatlanok értékesítéséből származó bevételek kezelését.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott előterjesztés szerint az állam felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek a rekreációs és egyéb, feladatellátásra már nem használt ingatlanok eladásából származó bevételeik legfeljebb 50%-át új kiadási előirányzat létrehozására vagy meglévő növelésére fordíthatnák, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával.
Az eddig hatályos szabályozás a társasági adó mértékével megegyező hányad befizetésére kötelezte a cégeket.
Továbbá a módosítás értelmében az államháztartásért felelős miniszter lehetőséget kap arra, hogy költségvetési felügyelőket rendeljen ki az állami vagy önkormányzati alrendszerhez tartozó szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. A felügyelők feladatai közé tartozna a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, a költségvetés-politikai célokkal való összhang megteremtése, valamint az eredményes és takarékos gazdálkodás biztosítása.
A költségvetési felügyelők átfogó betekintést nyernének az ellenőrzött szervezetek gazdasági tevékenységébe, beleértve az üzleti titoknak minősülő adatokat is.
Ám a minősített adatokat csak megfelelő biztonsági feltételek mellett ismerhetnék meg.
A társadalmi egyeztetésen lévő javaslat szerint a kincstár elnöke az önkormányzatok gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében költségvetési biztosokat is kijelölhetne. Ezek a biztosok az önkormányzat gazdálkodásának támogatására és a pénzügyi stabilitás helyreállítására irányuló intézkedéseket vezetnének be,
ha az önkormányzatok nem teljesítik időben a kötelező költségvetési jelentéseiket, vagy ha az adósságuk meghaladja éves bevételeik 30%-át.
Jön a szigor az állami intézményeknél
A törvénymódosítás szigorúbb keretek közé helyezné a központi költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításokat is. A középirányító szerv akkor dönthet átcsoportosításokról, ha a költségvetési szerv kiadásaiban megtakarítás keletkezik, vagy ha az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, új intézmények létrehozásával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatos.
A Pénzügyminisztérium által tervezett változtatások között szerepel, hogy a költségvetési szervek bizonyos központi költségvetési forrásokból biztosított támogatásaiért elszámolási kötelezettséget írnának elő.
Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságok által használt forrásokat is vissza kellene fizetni, ha azokat nem rendeltetésszerűen használták fel.
Illetve a törvény új szabályokat vezetne be az állam által befektetési jegyek megszerzésére. Az így szerzett tulajdonosi jogokat az állami vagyon védelme érdekében szigorú feltételekkel kezelnék, és a törvény célja, hogy ezen befektetésekből származó bevételek az állami költségvetést erősítsék.
A módosítások azt is kimondanák, hogy a központi alrendszerhez tartozó költségvetési szerveknek a vállalkozási tevékenységből származó nyereségük bizonyos részét be kell fizetniük:
vagy a társasági adó mértékével egyező százalékot, vagy legalább a nyereség 50%-át.
Az önkormányzati alrendszerhez tartozó szerveknek pedig a társasági adó mértékének megfelelő összeget kell befizetniük az irányító szerv költségvetésébe.
A nyugdíjszabályoknak is több átalakítást terveznek
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslata jelentős változtatásokat hozhat a nyugellátások és az egyházi oktatás finanszírozásának területén.
A tervezet szerint az egészségi állapothoz kötött nyugellátások esetében az igénylők és a nyugdíjasok személyes megjelenése válna kötelezővé az állapotuk felmérésére.
Amennyiben valaki önhibájából elmulasztja ezt a megjelenést, a nyugdíjkérelme visszavontnak minősül, a nyugdíjasok esetében pedig megszűnne a nyugellátás folyósítása a következő hónaptól.
A külföldön élő nyugdíjasok számára rugalmasabbá válna az ellátások utalása, különösen a 10 000 forintnál kisebb összegeknél, amelyek akár félévente vagy évente is érkezhetnek, magasabb összegeknél pedig negyedéves vagy éves átutalás is kérhető.
További szigorításokat vezetnének be a nyugdíjról való lemondás szabályaiban: a nyugellátás végleges megállapítása után már nem lehetne lemondani róla, és azt sem átruházni, sem engedményezni nem lehetne. Amennyiben valaki mégis visszalépne, a felvett összegeket vissza kellene fizetnie, és az ellátást mintha soha nem is állapították volna meg.
A javaslat továbbá pontosan meghatározza, hogy mely állami szervek férhetnek hozzá a nyugdíjasok adataihoz. Az adó- és vámhatóság, a szociális és gyermekvédelmi szervek, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek meghatározott esetekben jogosultak lesznek hozzáférni a nyugdíjasok személyes adataihoz, akár támogatás-megállapítási, akár statisztikai célból.
Az egyik jelentős módosítás a nyugdíjkorrekciós időszak eltolása januárról februárra, ami azt jelentené, hogy az éves korrekciós intézkedések és az özvegyi nyugdíjakra vonatkozó új szabályok is februárban lépnének életbe.
A hitoktatók örülhetnek
Az egyházi oktatás terén a javaslat változásokat hozna a hitoktatás támogatásában is.
A központi költségvetés ezentúl az egyházak által szervezett hitoktatást a pedagógusok átlagbérének megfelelő összeggel támogatná.
Az érvelés alapján ezzel biztosítva a hitoktatók béreinek stabilitását és kiszámíthatóságát. Ez az intézkedés az egyházi iskolák és szervezetek számára nagyobb pénzügyi biztonságot nyújthat a hitoktatás terén.
A javaslatok célja a nyugellátások pontosabb szabályozása és a nyugdíjasokra vonatkozó adatok hozzáférésének korlátozása, míg az egyházi oktatás finanszírozása a hitoktatók bérének kiszámíthatóbb forrását célozza.
Állandósulna az életkezdési támogatás limitje
A kormány új javaslata kőbe vésne néhány ideiglenes változtatást a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló rendszer működésében is, amely a Start-számla keretében a gyermekek részére biztosított megtakarításokat szabályozza.
Az egyik legfontosabb módosítás szerint a fiatal felnőttek legkésőbb 23 éves koruk betöltéséig igényelhetik az életkezdési letéti számlájukon felhalmozódott összeget.
Amennyiben ezt a határidőt elmulasztják, a kifizetés jogvesztéssel jár, vagyis a megtakarított összeg az államhoz kerül vissza, és a számla megszűnik.
A törvénytervezet szerint a kiutaló hivatalos levélben emlékeztetné a fiatal felnőtteket a számla meglétére: először 19 éves korban, amennyiben a kifizetést a fiatal a 18. születésnapjától számított egy éven belül nem kérte, majd 22 éves korban, ha a kifizetést még mindig nem igényelték.
A módosítás a kifizetés folyamatát is érinti: az összeg utalása történhet bankszámlára vagy postai úton kifizetési utalvánnyal, bár utóbbi lehetőség csak a magyarországi lakcímmel rendelkező jogosultak számára elérhető. Azok, akik külföldön élnek, kizárólag bankszámlára utalással juthatnak hozzá az összeghez.
A javaslat korlátozná az éves befizetések összegét is: egy személy évente legfeljebb 1 200 000 forintot helyezhet el a számlán, ezzel szabályozva a támogatás maximális mértékét.
Ezzel most már törvényi szintre emelkedne a korábbi, azonos tárgyú veszélyhelyzeti intézkedés.
A kamatozás mértéke a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindexhez igazodna, de negatív infláció esetén a kamatláb nullára csökkenne, így az állam nem számítana fel kamatot az adott évre. A kifizetési folyamat gyorsabbá és rugalmasabbá válna: a fiatal felnőttek vagy örököseik a kérelem beadásától számított nyolc munkanapon belül juthatnának hozzá az összeghez a választott módon.
A területfejlesztésbe is belenyúlnak
A területfejlesztésről szóló törvény javasolt módosítása új alapokra helyezné a térségi fejlesztési tanácsok működésének felügyeletét, és új intézményeket is bevezetne a térségek fejlesztésének előmozdítása érdekében. Az egyik legfontosabb újítás, hogy a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletét a tanácsok székhelye szerint illetékes kormányhivatalok látnák el, akik emellett kezdeményezhetik a kincstári ellenőrzést, valamint tájékoztathatják az Állami Számvevőszéket a gazdálkodással kapcsolatos kérdésekről.
A módosítás keretében a Tisza-tó Kiemelt Térség külön fejlesztési tanácsot kapna, amelyben számos, a terület specifikus igényeihez igazodó minisztérium képviselője is helyet kapna, többek között a környezetvédelemért, a turizmusért, a vízgazdálkodásért és a közlekedésért felelős tárcák képviselői.
A területfejlesztést szolgáló tervek struktúráját is részletesen meghatározza a törvény, amely az országos szintű koncepcióktól kezdve a kiemelt és nem kiemelt térségi programokon át a vármegyei fejlesztési programokig terjed. Ezzel a cél a területfejlesztési koncepciók hierarchiájának megteremtése, amely a helyi, regionális és országos szintű tervek összhangját biztosítaná.
A területfejlesztési politika pénzügyi támogatását egy új Területfejlesztési Alap létrehozása szolgálná.
Ennek célja a területi kohézió előmozdítása, a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése és a fenntartható fejlődés biztosítása. Az alapból pályázati úton kaphatnak támogatást a különböző fejlesztési projektek, és a kormány felhatalmazása alapján az alapból származó forrásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások a költségvetési éven túl is biztosíthatók lennének. A kormány továbbá jogosult lenne a pénzügyi működtetésének részletes szabályainak és ellenőrzési rendjének rendeletben történő megállapítására.
Ahogyan azt korábban tudni lehetett, Gödön, Mosonmagyaróváron és a Duna-menti területeken létrehozott különleges gazdasági övezetek megszűnnek, sőt magát a státuszt is törli a kormány.
Az ezekhez kapcsolódó közfeladatok ellátásához szükséges ingatlanokat visszaadják a települési önkormányzatoknak. Ha egy ingatlan nem szolgál közfeladatot, az állam tulajdonába kerül vissza.
Változás a szociális munka és gyerekvédelem
A szociális igazgatás és szociális ellátás területén több fontos változást vezet be a törvény, különösen a fejlesztő foglalkoztatás terén. Az állam hároméves finanszírozási szerződéseket köt azokkal az intézményekkel, amelyek fejlesztő foglalkoztatást biztosítanak, ezzel hosszabb távú és célzott támogatást nyújtva a fenntartóknak. Emellett a fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéhez nem lesz szükség külön befogadási eljárásra, ezzel is megkönnyítve a támogatásra való jogosultságot.
Az utcai szociális munkát és a szenvedélybetegek számára nyújtott szolgáltatásokat új finanszírozási rendszerbe helyezik át, amely figyelembe veszi a területi lefedettséget.
A gyermekvédelmi törvény új szabályozásokat is bevezet, például a diabéteszes gyermekek számára speciális ellátást ír elő. Az 1-es típusú diabétesszel élő gyerekek számára a bölcsődék és mini bölcsődék kötelesek biztosítani a szükséges gondozást,
beleértve a vércukorszint mérését és az inzulin beadását a gyermek felügyeleti ideje alatt, ha a szülő vagy törvényes képviselő ezt kéri.
Az ilyen ellátást kizárólag képzett gondozók nyújthatják, akik részt vettek az Oktatási Hivatal által előírt képzésben vagy egészségügyi végzettséggel rendelkeznek.
A krízisközpontok és titkos menedékházak ezentúl csak a családok átmeneti otthonaival együtt működhetnek, a jogszöveg alapján ezzel elősegítve a szorosabb együttműködést és az integrált szolgáltatások kialakítását. Az új szolgáltatások – például a krízisközpontok, titkos menedékházak és félutas házak – bekerülnek a gyermekvédelmi finanszírozási rendszerbe, amely szintén figyelembe veszi a területi lefedettséget. Ezen intézmények befogadásáról a miniszter dönt.
A jövő évi büdzsé tervezetét egyébként – a Költségvetési Tanács kommentárja alapján – jövő hét hétfőn nyújtja be a parlamentnek a pénzügyminisztérium. A kiegészítő és megalapozó intézkedésekről szóló előterjesztés társadalmi egyeztetési véleményezési határideje pedig november 14. csütörtökig tart.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
