A magyar családok a hazai rendszeren keresztül több támogatást kapnak, mint a határon túliak. Felmerül a kérdés, hogy a határon túli magyar családok miért nem kapnak ugyanannyit – válaszolta a miniszterelnök Kálmán Olga (DK) kérdésére. Orbán Viktor szerint az pedig álságos, hogy a Demokratikus Koalíció kéri számon, hogy kevés lenne a magyar családoknak juttatott támogatás mennyisége.
Az ellenzéki politikus szerint ugyanis alacsonyak a támogatások, és a hazai szülőknek is nagy segítség lenne az iskolakezdésre az egyszeri, külhoniaknak megígért 100 ezer forintos támogatást.
A kormányfő szerint a hazai családok jóval több támogatást kapnak, mint a más országokban élő magyarok. A miniszterelnök azt mondta, hogy a hazai háztartásoknak
a családi adókedvezmény jelenti a legnagyobb segítséget, amelyet más országokra nem terjeszthetnek ki, ahogy az ingyenes tankönyvprogramot sem.
Komjáthi Imre (MSZP) azzal kapcsolatban kérdezte a kormányfőt, hogy szerinte a magyar gazdaság most is jobban teljesít-e, amikor csökken a népesség és a házasságkötések száma, miközben nő a szegénység. Orbán Viktor erre azt mondta, hogy vita van a bal- és jobboldali családtámogatások hogyan hatottak a demográfiára, és szerinte az 1998-as Bokros-csomag okozta eddig a legnagyobb bajt, amelyet azóta is próbálnak helyrehozni.
A kormányfő szerint a szegénység visszaszorult az elmúlt években, az Eurostat adatai szerint 30 százalékról lejött a szegénységi kockázatnak kitettek száma 18.
Komjáthi erre válaszul elmondta, hogy 40 százaléka a magyaroknak egy hónapig, 20 százalékul pedig egy hétig sem tudna meglenni a fizetése nélkül a Magyar Nemzeti Bank adata is szerint. Ezután arra kérte a miniszterelnököt, hogy a globális nagypolitikai kérdések helyett a magyarok problémáival foglalkozzon. Orbán Viktor viszont ismét az Eurostat adatait idézte, és szerinte büszkék lehetnek a 2014 óta elért javulásra.
Az ellenzéki képviselő azon felvetésére, hogy Románia elhúz Magyarország mellett – ami az egy főre vetített fogyasztási adatokból látható –, azoknak azt üzeni, hogy költözzenek a szomszédos országba, a következő évben pedig újra beszéljenek.
A jövővel kapcsolatos kilátásokról a kormányfő azt mondta, hogy a kabinet 21 pontos akcióterve segítheti a növekedést.
Brenner Koloman, a Jobbik képviselője megemlékezett arról, hogy 1956. november 4-én verték le a magyar forradalmat a szovjet csapatok, majd megkérdezte a miniszterelnököt, hogy elhatárolódik-e Somkuti Bálint kutatótól, valamint Orbán Balázs politikai igaztótól. A miniszterelnök ezek után megjegyezte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóját már elbocsátották, majd kiemelte, hogy egyetért a forradalom hőseinek emlékének való tiszteletadásban. Ugyanakkor a kormányfő óva intette a képviselőt, hogy 1956-ból a mai magyar külpolitikára következtetéseket vonjon le.
Tordai Bence (Párbeszéd) arról kérdezte Orbán Viktort, hogy támogatja-e a pártja javaslatát, hogy minden gyermek után 82 ezer forint támogatást, amellyel kiválthatják a családi adókedvezmény jelenlegi rendszerét. A miniszterelnök elmondta, hogy jövőre egy gyermek után 20, két gyermek után 40 ezer, három gyermek után 166 ezer forintot írhatnak jóvá a családot, úgy számolják, hogy ez 1,7 millió gyereknek és 1 millió családnak jelent támogatást.
A kormányfő emlékeztetett, hogy azért nem egységes a támogatási összeg minden gyermek után, mert a további gyermekek vállalását akarják támogatni.
Tordai szerint a jelenlegi rendszert azért kellene újragondolni, mert minden gyermek érték, valamint ahol több gyermeket vállaltak, akkor azzal a tehetősebb családokat támogatják. Ezért javasolja a Párbeszéd, hogy a családipótlék-emelésével legyen univerzális a támogatás és ne tegyenek különbséget gyerek és gyerek között.
Orbán Viktor viszontválaszában azt mondta, hogy a családi pótlék helyett a munkavállaláson keresztül akarták segíteni a gyerekvállalókat, ezért az adókedvezményes rendszer mellett döntöttek több mint tíz évvel ezelőtt.
Toroczkai László (Mi Hazánk) azonnali kérdésében arra várt választ a miniszterelnöktől, hogy miért nem látja be, hogy a kormány gazdaságpolitikája kudarc (amelyről meggyőződhetne, ha Mátyás királyként, álruhát öltve járná az országot). A képviselő szerint közel 4 százalékkal csökkent a háztartások jövedelmének reálértéke a háború előtti időszakhoz képest, mivel szerinte a családok vásárlóerejét felfalta a rekordmagas infláció. Arról is beszélt, hogy majdnem 2 millió embert fenyeget a KSH szerint a szegénység, 7 százalékkal emelkedett a mélyszegénységben élők száma. Hibásnak nevezte az erőltetett iparosítási stratégiáját.
Orbán Viktor erre közölte, hogy a gazdasági perspektívákat nézve azt mondta, hogy a 2010-es hatalomra kerülésük óta, azt próbálja elérni kormánya, hogy Magyarország ne egy kicsi és szegény ország legyen. Hangsúlyozta, hogy egyedül 2023-ban volt 2012 óta reálbércsökkenés, minden más évben nőtt a keresetek vásárlóereje. A kormányfő szerint ez minden magyar dolgozó sikere és érdeme is.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté kérdésére válaszolva elmondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán rendre „sunyin kínaiznak” az ellenzéki politikusok, szerinte a kormány olyan hitelt használ, amelyet a piacon elér. Az adott fejlesztésnél pedig azért kínai hitelt használnak, mert a pireuszi kikötőből így juthat fel a kínai áru Európába.
Az átláthatóság kapcsán Orbán Viktor elmondta, hogy a Budapest-Belgrád vasútra fordított összes kiadásról részletesen vallanak a költségvetésben.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák ServusTV-nek ad interjút Bécsben 2024. október 31-én. A fotó forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
