Kettős folyamatok zajlanak a kontinensen, mivel a nagyméretű gazdaságokban rekordprofitra tettek szert, ezt az ukrajnai háború hatásai is hozzák magukkal, mivel az infláció az egekbe ugrott, az élelmiszerárak esetében különösen nagy volt a drágulás.
A legjobban ebből a nagytermelők profitálnak, míg a kisebbek egyre inkább kiszorulnak a piacról, számukra egyre nehezebb pénzügyileg tartani a tempót a versenytársakkal.
A problémát már az Európai Unió vezetése is érzékelte, ezért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az érintettekkel kommunikálva keresi a megoldást. Ezért bevonva a kis- és nagytermelőket is, egy új koalíció összehívását kezdeményezte. A javaslat a vitatott mezőgazdasági támogatások rendszerének felülvizsgálatát is magába foglalja. Az ügy politikai vitát is generál, gyakran euroszkeptikus pártok igyekeznek társadalmi tőkét szerezni a rendszer hibáiból. Ki tudják használni azt a tényt is, hogy az Eurostat adatai szerint a kisebb méretű (30 hektár alatti) gazdaságok száma 2010 óta negyedével csökkent Európában.
A cikk a jövedelmek változásait is figyelembe veszi, és arra a megállapításra jutott, hogy azok folyamatosan növekednek. Ez némileg szembemegy azzal a narratívával, hogy a mezőgazdasági szektort szorongatják a drága környezetvédelmi megszorítások, valamint a hatalmas élelmiszerdiszkontok. Hozzáteszik viszont, hogy az egyenlőtlenség hatalmas: ameddig a legnagyobbak folyamatosan gyarapodnak, addig a kisebb gazdaságoknál nem látható szignifikáns változás. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem aránya a 2000 és 8000 EUR (1700 és 6750 EUR) közötti gazdasági méretű gazdaságok és az 500 000 EUR-nál nagyobb gazdaságok között 2022-ben érte el a legmagasabb vagy a második legmagasabb szintet, attól függően, hogy a jövedelmet hogyan becsülik. A differencia ráadásul 15 év alatt megduplázódott, korábban tízszeres volt, mára már húszszoros.
Sini Eräjää, a Greenpeace EU ökoszisztéma-szakértője szerint a kis gazdaságok küzdenek, a politikusoknak pedig többet kellene tenniük a helyzet megoldása érdekében. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet arra ösztönzi a kisebb gazdaságokat, hogy minél nagyobbra nőjenek, máskülönben nem lesznek versenyképesek és tönkremennek.
A politikusoknak az alapvető kérdésekre kell összpontosítaniuk, ahelyett, hogy a környezetvédelmi szabályokat bűnbakként kezelik
– mondta. A mezőgazdasági lobbi kifejezetten erős a nyugati országokban, állandó a feszültség az olyan jogszabály tervezetek esetén, amelyek a termelőket érinthetik. Szerintük ugyanis ezek a javaslatok túl nagy terhet rónának az ágazatra. A kisebb gazdaságot egyengetők arról számolnak be, hogy a nagygazdák többnyire csak a saját érdekeiket nézik, nem foglalkoznak az iparágat érintő, átfogó strukturális problémákkal. Az agrárközgazdászok
a növekvő jövedelemkülönbséget elsősorban a gyors technológiai fejlődésnek tulajdonítják, amelynek költségei a nagy gazdaságokban több földterületre és állatállományra oszlanak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
