Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Számpélda százalékos emelésre
Az egyszerűség kedvéért csak három nyugdíjosztályt különböztetek meg:
- alacsony nyugdíj: 100 ezer forint/hó,
- közepes nyugdíj: 200 ezer forint/hó és
- magas nyugdíj: 300 ezer forint/hó.
Abból a feltételezésből indulok ki, hogy a három osztály részesedése rendre 25, 50 és 25 százalék, ezért az átlagnyugdíj megegyezik a középsővel. Az éves infláció ütemét 4%-nak veszem, azaz a százalékosan emelt nyugdíj az első évben rendre 104 ezer, 208 ezer és 312 ezer forint, az átlag pedig 208 ezer forintot tesz ki.
Az a fő kifogás a százalékos emelés ellen, hogy növeli a különbségeket: az emelés előtt 100 ezer forint volt az osztálykülönbség, az emelés után 104 ezer forint lesz, ez kétségtelen növekedés. Előre bocsátva a választ: ez hamis számítás, mert reálértékben a 104 ezer forint ugyanannyi lesz, mint amennyi a 100 ezer forint volt az emelés előtt.
Számpélda abszolút emelésre
De nézzük meg, mit adna a sokak által áhított, egyébként a Kádár-rendszerben finomítva kipróbált abszolút emelés. Mindenki az átlagos emelést, azaz első évben 8 ezer forintot kapna: az alacsony nyugdíj 108 ezer, a közepes 208 ezer és a magas 308 ezer forint lenne. A nominális osztálykülönbség valóban nem nőne: 100 ezer forint maradna. Számítsuk ki azonban az új nyugdíjak reálértékét 4%-os infláció mellett:
- Alacsony nyugdíj: 108/1,04=103,8 ezer forint,
- közepes nyugdíj: 208/1,04=200 ezer forint és
- magas nyugdíj: 308/1,04=296,2 ezer forint.
Reálértékben tehát az alacsony nyugdíjak 3,8%-kal emelkednének, a magasak 1,3%-kal csökkennének.
Egy évre ez még elmenne, de mi lenne, ha tíz évre kivetítjük ezt a módszert. Legyen az éves infláció rátája továbbra is 4%. Az 1. táblázat a 3 osztály folyóáras nyugdíját mutatja, a 2. táblázat pedig a reálárast. A folyóáras értékeknél a két osztálykülönbség végig valóban azonos.
| 1. táblázat: három nyugdíjosztály folyóáras nyugdíja (abszolút emelés), ezer forint | |||
| Év | Alacsony | Közepes | Magas |
| 0 | 100,0 | 200,0 | 300,0 |
| 1 | 108,0 | 208,0 | 308,0 |
| 2 | 116,3 | 216,3 | 316,3 |
| 3 | 125,0 | 225,0 | 325,0 |
| 4 | 134,0 | 234,0 | 334,0 |
| 5 | 143,3 | 243,3 | 343,3 |
| 6 | 153,1 | 253,1 | 353,1 |
| 7 | 163,2 | 263,2 | 363,2 |
| 8 | 173,7 | 273,7 | 373,7 |
| 9 | 184,7 | 284,7 | 384,7 |
| 10 | 196,0 | 296,0 | 396,0 |
| Forrás: a szerző saját összeállítása | |||
A korábban elkezdett számítást mind a tíz évre kiterjesztve, nézzük meg a 2. táblázatban a reálértékes idősorokat, amelyeknél a megfelelő sor folyóáras adatait az árszinttel osztjuk, a 10. évben például 1,04 tizedik hatványával, 1,48-cal. Az évtized végére az értéktartás az alacsony nyugdíjak értékét 32,4%-kal emeli, és a magas nyugdíjakét majdnem 10%-kal csökkenti, a középső helyben marad.
| 2. táblázat: három nyugdíjosztály állandó áras nyugdíja (abszolút emelés), ezer forint | |||
| Év | Alacsony | Közepes | Magas |
| 0 | 100,0 | 200,0 | 300,0 |
| 1 | 103,8 | 200,0 | 296,5 |
| 2 | 107,5 | 200,0 | 293,1 |
| 3 | 111,1 | 200,0 | 289,8 |
| 4 | 114,5 | 200,0 | 286,6 |
| 5 | 117,8 | 200,0 | 283,6 |
| 6 | 121,0 | 200,0 | 280,7 |
| 7 | 124,0 | 200,0 | 277,9 |
| 8 | 126,9 | 200,0 | 275,2 |
| 9 | 129,7 | 200,0 | 272,6 |
| 10 | 132,4 | 200,0 | 270,2 |
| Forrás: a szerző saját összeállítása | |||
Két reálkorrekció
Ugye, nem ezt akartuk? Tegyük föl, hogy közmegegyezés van abban, hogy az alacsony nyugdíjak túl alacsonyak, és a magas nyugdíjak túl magasak. Akkor függetlenül az inflációtól, reálértékben rendezni lehetne őket oly módon, hogy az átlagnyugdíj reálértéke ne sokat változzék, de a kisnyugdíjak lemaradása csökkenjen. Két módszert mutatok be.
A differenciált százalékos emelésnél például az alacsony nyugdíjakat évente nem 4, hanem 6%-kal emeljük, de egyébként visszatérünk az inflációkövető százalékos emeléshez.
A 3. táblázat részletesen bemutatja a nominális emelés hatását. A 10. évben a közepes nyugdíj eltérése az alacsonytól 117 ezer forint, míg a magas nyugdíj eltérése a közepestől jóval több: 148 ezer forint.
| 3. táblázat: három nyugdíjosztály folyóáras nyugdíja, differenciált emelés, ezer forint | |||
| Év | Alacsony | Közepes | Magas |
| 0 | 100,0 | 200,0 | 300,0 |
| 1 | 106,0 | 208,0 | 312,0 |
| 2 | 112,4 | 216,3 | 324,5 |
| 3 | 119,1 | 225,0 | 337,5 |
| 4 | 126,2 | 234,0 | 351,0 |
| 5 | 133,8 | 243,3 | 365,0 |
| 6 | 141,9 | 253,1 | 379,6 |
| 7 | 150,4 | 263,2 | 394,8 |
| 8 | 159,4 | 273,7 | 410,6 |
| 9 | 168,9 | 284,7 | 427,0 |
| 10 | 179,1 | 296,0 | 444,1 |
| Forrás: a szerző saját összeállítása | |||
A 4. táblázat reálértékben mutatja a folyamatot. Látható, hogy reálértékben csak az alacsony nyugdíjak emelkednek tíz év alatt 21%-kal, míg a közepes és magas nyugdíjaknál nincs változás (az átlag szerényen emelkedik).
| 4. táblázat: három nyugdíjosztály állandó áras nyugdíja, differenciált emelés, ezer forint | ||||
| Év | Alacsony | Közepes | Magas | Átlagos |
| 0 | 100,0 | 200,0 | 300,0 | 200,0 |
| 1 | 101,9 | 200,0 | 300,0 | 200,5 |
| 2 | 103,9 | 200,0 | 300,0 | 201,0 |
| 3 | 105,9 | 200,0 | 300,0 | 201,5 |
| 4 | 107,9 | 200,0 | 300,0 | 202,0 |
| 5 | 110,0 | 200,0 | 300,0 | 202,5 |
| 6 | 112,1 | 200,0 | 300,0 | 203,0 |
| 7 | 114,3 | 200,0 | 300,0 | 203,6 |
| 8 | 116,5 | 200,0 | 300,0 | 204,1 |
| 9 | 118,7 | 200.0 | 300,0 | 204,7 |
| 10 | 121,0 | 200,0 | 300,0 | 205,2 |
| Forrás: a szerző saját összeállítása | ||||
A gyakorlatban azonban nemcsak 3 osztály van. Ha csak a 100 ezer forintos vagy alatti nyugdíjakat emeljük a többinél gyorsabban, akkor a 110 ezer forintos induló nyugdíj már a 6. évben lemarad a korábban alacsonyabb 100 ezer forintos nyugdíjtól. Ezt a problémát elkerülhetjük, ha minden nyugdíjat legalább az inflációval emeljük, és a reálemelést alulról és felülről korlátozzuk.
Kapcsoljuk ki az inflációt, és csak a reálemelésre figyeljünk. Évi 1%-os reálemelést írunk elő, de 150 ezer forint alatt egységesen 1500 forintot és 250 ezer forint fölött egységesen 2500 forintot adunk. Ekkor a 3 osztályú modellünk a következő eredményt adja. Tíz év alatt az alacsony nyugdíjak gyorsabban (14%-kal), a magas nyugdíjak lassabban (6%-kal), és a közepes nyugdíjak reálértékben átlagosan, 10,3%-kal emelkednek.
| 5. táblázat: alsó és felső korlátos százalékos emelés, reálérték, ezer forint | ||||
| Év | Alacsony | Közepes | Magas | Átlagos |
| 0 | 100,0 | 200,0 | 300,0 | 200,0 |
| 1 | 101,5 | 202,0 | 302,5 | 202,0 |
| 2 | 103,0 | 204,0 | 304,9 | 204,0 |
| 3 | 104,5 | 206,1 | 307,4 | 206,0 |
| 4 | 106,0 | 208,1 | 309,9 | 208,0 |
| 5 | 107,4 | 210,2 | 312,3 | 210,1 |
| 6 | 108,9 | 212,3 | 314,8 | 212,1 |
| 7 | 110,4 | 214,4 | 317,3 | 214,1 |
| 8 | 111,9 | 216,6 | 319,8 | 216,2 |
| 9 | 113,4 | 218,7 | 322,2 | 218,3 |
| 10 | 114,9 | 220,9 | 324,7 | 220,4 |
| Forrás: a szerző saját összeállítása | ||||
A nyugdíjak megfelelő beállítása a megoldás
1993 óta a már megállapított nyugdíjakat Magyarországon százalékosan emelik, 2010 óta nagyjából a fogyasztói árindex szerint.
Lehet érvelni amellett, hogy a szegényebbek inflációja gyorsabb, mint a gazdagabbaké, de általában mégsem lehet egyénre szabott inflációs index szerint emelni a nyugdíjakat.
A folyóáras nyugdíjkülönbségek növekedése csak látszólagos, eltűnik, ha reálértékre térünk.
Gyorsabb infláció esetén az abszolút összegű emelés rövid idő alatt elfogadhatatlan mértékben nivellálná a nyugdíjakat. Nagyon indokolt esetben a legalacsonyabb nyugdíjakat lehet kicsit gyorsabban emelni, de vigyázni kell, nehogy megelőzzék a határhoz közeli, de annál nagyobb nyugdíjakat. Jobb, ha megfelelően beállított alsó és felső értékek közé szorítjuk a százalékos reálemelést, s a küszöb alatt a minimális abszolút emelést, a plafon fölött a maximális abszolút emelést adjuk. De vigyázni kell: ha a küszöb és a plafon egymáshoz közel esik, akkor visszajutunk az abszolút emeléshez; ha a küszöb és a plafon egymástól nagyon távol esik, akkor a százalékos emelést kapjuk vissza.
A megoldás kulcsa az induló nyugdíjak megfelelő beállításában rejlik: vissza kell térni a jól bevált járulékalap-plafonhoz és a kihalásra ítélt, de utolsó pillanatban megmentett degresszióhoz.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
