Fontosabb pontok az adatközpontokra vonatkozóan
A minap társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegtervezet számos lényeges változást tartalmaz az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényhez, így az EKR-kötelezettek jelentős tehernövekedése mellett érdemes az adatközpontok területén tevékenykedő szereplőknek is figyelnie:
- A törvénytervezet egyrészt definiálja az adatközpont kifejezést: „az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.6.3.1.16. pontjában meghatározott adatközpont;”
- Másrészt az adatközpontok jelentős hőtermelésére is utalva definiálja például az „effektív névleges teljesítmény” kifejezést is: „a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek”.
- Harmadrészt arra is javaslatot tesz, hogy az adatközpontokról jöjjön létre egy önálló fejezet az eredeti törvényben, és az adatközpontok tulajdonosaira fontos kötelezettségeket is ró. Így tehát „A legalább 500 kW telepített információtechnológiai (IT) teljesítményigénnyel rendelkező adatközpont tulajdonosa, vagy ha az adatközpontot nem a tulajdonos üzemelteti, az üzemeltetője a tárgyév május 15-ig köteles az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatokat és nyomon követendő teljesítménymutatókat bejelenteni az adatközpontok európai adatbázisába. Ha az adatközpont kevesebb mint egy éve működik, a tulajdonos, vagy üzemeltető az adatközpont működési időtartamára vonatkozóan szolgáltat adatokat, megjelölve az időszakot.”
- Jelentős szankciókat is rögzít a törvénytervezet a kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetére, amely akár egymillió forintos energiahivatali bírságot is elérhet; a késedelmes teljesítésre pedig akár százezer forintig terjedő bírság is kiszabható.
- A bejelentési kötelezettség kapcsán tisztázza a törvénytervezet, hogy milyen adatközpontokra vonatkozik: a kötelezettség „azokra a terekre és berendezésekre vonatkozik, amelyek elsősorban vagy kizárólag adatokkal kapcsolatos funkciók kielégítését szolgálják (szervertermék), beleértve a szükséges kapcsolódó berendezéseket.” Azt is tisztázza, hogy a „meghatározott kötelezettség nem vonatkozik: a) azon informatikai berendezésekre, amelyeket elsődlegesen nyilvános hozzáférésű, közös használatú vagy irodai helyiségben helyeztek el vagy oda szereltek be, vagy amelyek egyéb vállalati funkciókat támogatnak; b) azokra a szerver-, hálózati, tároló- és kapcsolódó berendezésekre, amelyek elszórtan találhatók az adott létesítmény területén; c) azokra az adatközpontokra, amelyeket a katonai nemzetbiztonsági és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi feladatokat ellátó és igazságügyi feladatokat ellátó szervek , valamint a honvédségi szervezetek alaptevékenységének céljára használnak, vagy amelyek kizárólag ezen célokra nyújtanak szolgáltatást.”
- A törvénytervezet az elfogadása esetén felhatalmazza majd a kormányt, hogy „az adatközpontok által az adatközpontok európai adatbázisába történő adatszolgáltatási kötelezettség keretében történő - személyes adatnak nem minősülő - adatszolgáltatás kötelező tartalmi elemeit” rendeletben állapítsa meg.
Egyre többeket érinthet, nem távoli dologról van szó
A fentiekről azt gondolhatnánk, hogy ez Magyarországon keveseket érint, például azért, mert a mesterséges intelligenciát (AI) használó nagy adatközpontok, illetve egyéb adatközpontok kollokátorokban vagy hyperscale adatközpontokban helyezkednek el.
Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési vezetője azonban a Portfolio minapi Energy Investment Forum konferenciáján többek között arra hívta fel a figyelmet az AI az energiamenedzsmentben témájú előadásában, hogy
Ez meg fog változni, mert az évtized végére az AI adatközpontoknak a nagy része a végpontokon fog elhelyezkedni. Közvetlenül felhasználható lesz a gyártóiparhoz, tehát itt, Magyarországon is.
Magyarázata szerint
ez azt is jelenti, hogy az ilyen adatközpontok üzemeltetéséhez és hűtéséhez szükséges energiamennyiség is itt, Magyarországon fog megjelenni, márpedig nem kevés energiamennyiségről és hűtési igényről van szó.
Ezt úgy érzékeltette, hogy egy hagyományos szerverszekrény, standard felhő alapú kiszolgálása körülbelül 20 kilowattot fogyaszt, egy AI kiszolgáló, illetve generatív AI kiszolgáló szekrény azonban 198 kilowattot fogyaszt, hiszen egy 2,5 méter magas, 1 méter széles és 70 centi mély rekkben helyezkedik el.
Az energiafelvételét és hőtermelését pedig ahhoz hasonlította, mintha 200 darab hajszárító egy zárt szekrényben, "full gőzzel" üzemelne. Azt is megjegyezte, hogy egy Google keresés jelenleg mintegy tizedannyi energiát használ, mint egy generatív AI alapú keresés. Így tehát az energiafogyasztás és környezeti lábnyom várható alakulásának tervezésénél, illetve az energiahatékonysági törvényből és EKR-rendszerből adódó feladatoknál ezekre is gondolni kell majd.
A mesterséges intelligencia rohamos terjedésére és az ebből adódó adatközponti feladatokra pedig azt hozta fel példaként, hogy míg az internet hőskorában hét év alatt érték el az első százmillió felhasználót, addig a Chatgpt-nél, vagy a Generative AI-nál ehhez két hónap kellett. A gyors terjedés egyúttal az adatmennyiség rohamos növekedésével is jár, amelyet úgy érzékeltetett, hogy 2030-ra a világ lakosságának a 90 százaléka internethasználó lesz, és körülbelül 100 milliárd IT eszköz lehet a hálózaton, így évente körülbelül 40 zettabájttal (10 a 27. hatványon) nő majd az adatmennyiség a világon, ami elmondása szerint óriási, akár 16 trillió dollárnyi gazdasági gyarapodást hozhat 2030-ig.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
