A jelenleg hatályos 2015. évi LVII. törvény szól az energiahatékonysági célokról, és benne az EKR-ben előírt éves energiamegtakarítási mértékekről. Ebben várható jelentős szigorítás egy közelmúltban társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján, és amely miatt az üzemanyag forgalmazók már hangos tiltakozást fogalmaztak meg, illetve az üzemanyagárak jelentős drágulását vázolták. Az adatközpontokkal kapcsolatban is új szabályokat rögzít a törvénymódosító javaslat, amelyekről egy külön cikkünkben írunk.
Amint az alábbi táblázatban összeszedtük: eddig egységesen minden EKR-kötelezettre ugyanazok az éves megtakarítási mértékek vonatkoztak, de a törvénymódosítás 2025-ben és 2026-ban különbséget tenne az áram- és földgázkereskedők, az egyetemes szolgáltatók, valamint az üzemanyagot végső fogyasztók felé értékesítők között. Utóbbiakra nem vonatkozna 2025-re és 2026-ra annyira jelentős megtakarítás-növekedés, mint a többi kötelezettre, de
még ezzel együtt is jókora tehernövekedést jelentene ez számukra, hiszen jövőre a 2023. évi, tehát múltbeli energiaértékesítésük alapján kellene 0,8%-os megtakarítást elérniük az eddig hatályos 0,5% helyett.
Ugyanígy az áram- és földgázkereskedés és egyetemes szolgáltatás területén érdekelt cégekre is 2025-ben a tavalyi évben értékesített energiamennyiség után kellene 0,5% helyett 1,1%-os megtakarítást elérni. Aztán 2027-től kezdve egységes lenne a kötelezettség mértéke minden érintettre, és jócskán nyílna az olló a jelenleg hatályos, egyre csökkenő energiamegtakarítási mérték és a tervezett mérték között. Amint láthatjuk:
2028-ban, 2029-ben és 2030-ban a többszöröse lenne a kötelezően előírt energiamegtakarítás éves mértéke annak, mint ami a hatályos törvényben szerepel.
Az is fontos szigorítás még az EKR-ben, hogy a törvénymódosítás szerint nem auditálható és nem hitelesíthető az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben az alábbi intézkedésekből származó energiamegtakarítás:
- a) "üzemanyag adalékolásából származó energiamegtakarítás,
- b) gépjármű abroncsnyomás korrekciójával elért energiamegtakarítás,
- c) perlátor felszereléséből vagy cseréjéből származó energiamegtakarítás,
- d) világításkorszerűsítés esetén az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak nem megfelelő világítótestekkel végrehajtott világításkorszerűsítésből származó energiamegtakarítás.”
Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítások ellenőrzése kapcsán egy új szabályt is beiktat a törvénymódosítás: "A Hivatal ellenőrzési tevékenységéért a hitelesítő szervezet felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek mértéke a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába felvezetett 1 GJ hitelesített energiamegtakarítás után az energiahatékonysági járulék 0,1 %-a."
Ha a fent előírt megemelt energiamegtakarítást nem sikerül elérnie a kötelezetteknek, akkor hitelesített energiamegtakarításokat vásárolhatnak (HEM).
Ez erős keresleti piacot támaszthat ezeknek a korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogoknak, ahogy azt szintén valószínűsítettük a födémszigetelési cikkben, és ez a keresleti dinamika az EKR-aukciókon kialakuló HEM-árakra felfelé irányuló nyomást fejthet ki.
A HEM-ek kapcsán fontos változás, hogy a hatályos törvény értelmében ez a korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog "kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át", a módosítás alapján viszont még két fél is megvásárolhatja ezeket:
hitelesítő szervezetnek nem minősülő gazdálkodó szervezet, és a Magyar Állam részére ruházható át.
A napokban egyébként megújult a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal energiahatékonysággal, illetve EKR-rel kapcsolatos aloldala, amely itt érhető el.
A napokban egyébként két állami vállalat, az MFB és az MVM fogott össze a mikro-, kis- és középvállalatok körében egy új energiahatékonysági hitelprogram lehetőségeinek kiaknázása érdekében, amelyről itt írtunk:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
